2013 május végén a frankfurti székhelyű Römisch-Germanische Kommission élére a Bánffy Esztert, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének főmunkatársát választották meg. A Német Régészeti Intézet (Deutsches Archäologisches Institut) 1901-ben alapított intézménye történetében ezzel először lett külföldi és női vezetője a neves szervezetnek. Bánffy Eszter kinevezéséhez ezúttal is szívből gratulálunk.
2013. június 4-én Kosáry Domokos-emlékkonferenciára került sor a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben a kora újkori magyarországi történetírásról. Pálffy Géza, az MTA BTK TTI kora újkori témacsoportjának vezetője megnyitójában hangsúlyozta, hogy a konferenciát elsősorban Kosáry Domokos történészi életműve iránti tisztelet jegyében rendezték, amelynek része, hogy Kosáry egyik „kedvenc” kutatási területén, a kora újkori magyar történetírás történetének témakörében kértek előadásokat a korszak kutatóitól, bemutatva egyben a legújabb kutatási eredményeiket is. Az előadások előtt Nagy Gábor (Miskolci Egyetem) Kulcsár Péterről, a korszak nemrég elhunyt kiváló kutatójáról tartott rövid, személyes hangú megemlékezést.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet és a postdami Zentrum für Zeithistorische Forschung közös rendezésében 2013. június 21. és 22. között kerül sor az intézetben a Physical Violence and State Legitimacy in Late Socialism című műhelykonferenciára. A konferenciához kapcsolódó nemzetközi kutatás, amelyben az MTA BTK Történettudományi Intézet munkatársai (Apor Péter, Stefano Bottoni) is részt vesznek, honlapja itt található. A konferencia programja itt tekinthető meg.
A Magyar Tudományos Akadémia sajtótájékoztatót tart A Vámbéry Ármin Centenáriumi Emlékbizottság programjai Vámbéry Ármin (1832–1913) halálának századik évfordulóján címmel 2013. június 18-án (kedden) 10:00 órai kezdettel. Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (Bp. 1014 Országház utca 30., II. em. 224, Tanácsterem). Az esemény meghívója itt, sajtóanyaga pedig itt tekinthető meg.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont történész és régész munkatársai 2013. május 23–26. között részt vettek a Third International Congress on Bulgarian Studies című nagyszabású rendezvényen, amelynek házigazdája a Sofia University St. Kliment Ohridski volt.
Az alábbiakban – az elhangzásuk sorrendjében – bemutatjuk a kollégáink által tartott előadások képeit, tartalmi összefoglalóit és illusztrációit. Szeretnénk, ha minden honlap-olvasó személyesen is meggyőződhetne arról, hogy részvételünkkel hozzájárultunk a nemzetközileg művelt bulgarisztika súlyának növeléséhez, a magyar–bolgár tudományos kapcsolatok elmélyítéséhez, mely interdiszciplináris együttműködés remélhetőleg az MTA mobilitási pályázat keretében is folytatódhat a közeljövőben.
2013. június 13–15. között kerül sor a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet és a jénai Imre Kertész Kolleg közös rendezésében a Catastrophe and Utopia: Central and Eastern European Intellectual Horizons, 1933 to 1958 című tudományos konferenciára a Magyar Tudományos Akadémia főépületében (1051 Bp., Széchenyi István tér 9.). A konferencia megnyitóján az MTA BTK Zenetudományi Intézetben június 13-án 17.00-kor a The Hungarian Historical Review-t, az intézet új angol folyóiratát is bemutatják. A rendezvény meghívója itt tekinthető meg.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Az Esterházy család és a magyarországi művelődés című kötet. A szövegeket Knapp Éva és Tüskés Gábor válogatta, szerkesztette. A képanyag összeállításában közreműködött Tüskés Anna. A teljes tartalomjegyzék itt tekinthető meg.
A munka fő célja, hogy a kiválasztott szövegek és képek segítségével végigvezessen az Esterházy család története kétszáz éves szakaszának fő eseményein, felidézze az irodalom-, zene-, művészet- és művelődéstörténeti szempontból fontos egyéniségeket, érzékeltessen jellegzetes történelmi és mindennapi helyzeteket, láttasson emberi vonásokat, tárgyakat, épületeket. A szerkesztők ugyanakkor ízelítőt adnak a szöveges és grafikai források gazdagságából, sokrétűségéből.
A kötet kedvezményesen (teljes ára: 3500 Ft) megvásárolható az MTA BTK Történettudományi Intézetben (Budapest, 1014 Úri u. 53., I. em. 57.), vagy megrendelhető a következő e-mail-címen: .
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és a CEU Department of Medieval Studies szervezésében James Hankins (Harvard University) tart előadást The Political Thought of Renaissance Humanism címmel 2013. június 11-én (kedden) 16.00 órai kezdettel. Helyszín: MTA BTK ITI (Bp., 1118 Ménesi út 11–13. II. em., tanácsterem). A rendezvény meghívója itt tekinthető meg.
Az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézet, a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Újkori Történeti Tanszék, Magyar–Orosz Vegyes Bizottság és a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudomanyi Kutatóközpont Történettudományi Intézet nemzetközi konferenciát rendez Moszkvában Kölcsönhatások és konfliktusok a többfelekezetű és többnemzetiségű Közép- és Kelet-Európában, 1517–1918 címmel a szláv írásbeliség 1150. évfordulójára. A rendezvény meghívója itt olvasható.
Ujváry Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa 2013. május 30-án Szent-Györgyi Albert-díjat vehetett át az emberi erőforrások miniszterétől, Balog Zoltántól. Kitüntetéséhez ezúton is gratulálunk!
2012 őszén és 2013 tavaszán a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet munkatársai német együttműködéssel újabb kutatásokat végeztek a Tolnai és Kalocsai Sárköz területén. A legfrissebb kutatási eredményeikről Serlegi Gábor és munkatársai a Magyar Régészet – Hungarian Archaeology on-line régészeti magazin 2013. tavaszi számában számolnak be. Az elmúlt időszakban több újkőkori lelőhelyen végzett nagyfelületű magnetométeres felmérések új távlatokat nyitnak a neolitikum településszerkezetének kutatásában.
146. oldal / 161