A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének szervezésében idén is folytatódik a tíz éve megkezdett szisztematikus régészeti kutatás a Tolna vármegyei Dombóváron, a Dombai család egykori rezidenciájának maradványainál.
2023. június 12–15. között a dél-afrikai Stellenboschban rendezték meg az Open Repositories 2023 [Nyílt repozitóriumok 2023] című nemzetközi konferenciát, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézetet (és egyúttal Magyarországot) két kutató, Fellegi Zsófia és Palkó Gábor képviselte.
A 2023. júniusában megtartott tisztújító szavazásokon a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnökévé választották Borsos Balázst, az MTA levelező tagját, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatóhelyettesét és kutatóprofesszorát; valamint a MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya elnökévé választották a BTK Régészeti Intézet korábbi igazgatóját, kutatóprofesszorát, Benkő Elek akadémikust.
Kallimakhosz himnuszai. Néró korának irodalma. III. Alexandrosz makedón király alakját megörökítő történetírói munkák. A Moravcsik Gyula Intézetben elsősorban az antikvitás írott örökségének kutatásával, szöveges emlékeinek feltárásával, feldolgozásával foglalkoznak. Az utolsó epizódunkban az itt zajló kutatásokba pillanthatunk be.
2023. június 1–2-án ismét megrendezték az ELTE-n a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját. A kétnapos eseményen részt vett Bölcsészettudományi Kutatóközpont több munkatársa is: Szilágyi Zsolt (BTK Néprajztudományi Intézet), valamint Bácsatyai Dániel és Tringli István (BTK Történettudományi Intézet).
Huszárok, határok, családok. A franciaországi magyar katonai emigráció az ancien regime korában (1692–1789) címmel megjelent Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója új kötete. A 18. századi franciaországi magyar katonai emigráció történetét összefoglaló, több évtizedes kutatások eredményeként napvilágot látott kötet elsősorban egy jellegzetesen magyar katonai csapatnem, a huszárság francia földön való megjelenését mutatja be.
2023. június 27–29. között Periodicals and Belonging [Periodikák és hovatartozás] címmel rendezték meg az ESPRIt (European Society for Periodical Research / Európai Periodikakutató Társaság) tizenegyedik konferenciáját, ezúttal Leedsben (Egyesült Királyság) a Leeds Beckett University és a University of Central Lancashire közreműködésével.
A bánffyhunyadi Kalotaszegi Magyar Napokon, 2023. július 14-én kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve mutatták be Balogh Balázs és Fülemile Ágnes Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen (Fejezetek egy emblematikus néprajzi táj jelképpé válásának történeti, társadalmi folyamatairól) című, frissen megjelent könyvét.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának keretében Szécsényi-Nagy Anna, a BTK Archeogenomikai Intézet tudományos főmunkatársa, igazgatója Élet és halál a római civilizáció peremén: Pannonia közösségeinek komplex biorégészeti elemzése című pályázata is támogatást nyert.
Milyen kérdésekkel foglalkoznak a filozófusok? Hogyan közelítenek meg egy-egy problémát, és miként ütköztetik az érveket? A Katt(anj) a tudományra videósorozatának legújabb epizódjában a BTK Filozófiai Intézet kutatásaival ismerkedhetünk meg.
Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa Árpád-házi Szent Kinga alakjáról szóló kultúrtörténeti monográfiája a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg. A gazdagon illusztrált kötet Szent Kinga történelmi alakjának és a személyéhez fűződő kultúrtörténeti hagyományoknak első átfogó jellegű és tudományos igényű magyar nyelvű feldolgozása, amely régi adósságot törleszt a magyar szentek kutatásában.
Régi magyar bibliofilek nyomában. Tanulmányok a magyarországi reneszánsz könyvkultúra és miniatúrafestészet köréből, 15–17. század címmel megjelent Mikó Árpád, a BTK Művészettörténei Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója kétkötetes műve.
29. oldal / 163
