Balogh Balázs főigazgató, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatója, Fülemile Ágnes, a BTK NTI Történeti Néprajzi Osztályának vezetője, valamint Koloh Gábor, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa is előadást tartott a Göteborgi Egyetemen, Svédországban 2023. április 12. és 15. között megtartott 14. Európai Társadalomtudománytörténeti Konferencián.
Megjelent András Edit (BTK Művészettörténeti Intézet) Határsértő képzelet. Kortárs művészet és kritikai elmélet Európa keleti felén című kötete, amelynek bemutatóját 2023. április 13-án tartották a Humán Tudományok Kutatóházában. Az eseményen Székely Miklós igazgatóhelyettes mondott köszöntőt, majd Hornyik Sándor tudományos főmunkatárs mutatta be a kötetet és beszélgetett a szerzővel.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Psalmus Hungaricus: A Hungarian Cultural History című nagyszabású, háromkötetes, angol nyelvű műve a teljes magyar művelődés történetét tekinti át. A magyar tudomány páratlan összefogásával készült, gazdagon illusztrált kiadvány nagymértékben hozzájárulhat az ország és a magyar kultúra külföldi megjelenítéséhez és népszerűsítéséhez.
Három újabb vármegye (Heves, Csongrád, Bács-Bodrog) és a jászkun kerületek ismertetésével jelent meg a hetedik kötete Bél Mátyás kéziratban maradt megyeleírásainak Tóth Gergely, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerkesztésében.
A csákvári Esterházy-kastély és parkja címmel megjelent Sisa Józsefnek, a BTK Művészettörténeti Intézet kutatóprofesszorának legújabb, százhetvenkét oldalas, végig színes és illusztrált kötete. Vásárlási és rendelési információk itt találhatók.
Tóth Árpád, a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének egyetemi docense a Családtörténetek blogon megjelent cikkében azt mutatja be, hogy miként teljesedhetett be a reformkor végén egy magyar nemesúr és egy szőlőműves családból származó, német polgárasszony szerelme, amelynek társadalmi, kulturális és vallási szempontból is jelentős távolságokat kellett áthidalnia.
Benkő Elek, a BTK Régészeti Intézet kutatóprofesszora, 2013–2021 között igazgatója, 2023. március 23-án tartotta székfoglaló előadását az MTA Székházában. „A pilisi ciszterci monostor az Árpád-korban” című előadásban az Árpád-korban az ország közepének (Medium Regni) nevezett központi területen található, 1184-ben alapított pilisi ciszterci monostor területén végzett több évtizedes kutatásokat foglalta össze.
Börtön, szabadságharc, menedék – Mindszenty József prímás és a kommunista Magyarország címmel rendezték meg 2023. március 29-én a Rubicon-est második előadását, amely során a hercegprímás életének legnehezebb, 1945 utáni szakaszáról beszélt Balogh Margit, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója.
Megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Waxmann Kiadó által indított Hungarian Ethnology Studies sorozat első kötete a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai, Borsos Balázs, Cseh Fruzsina és Mészáros Csaba szerkesztésében.
2023 márciusában elkezdődtek a Királyok-Szentek-Monostorok kutatási projekt 2023. évi kutatási munkálatai. A tihanyi és a bakonybéli bencés monostorok előző évi régészeti kutatása után a projekt szakemberei ebben az évben a pannonhalmi monostorban végeznek ásatást.
Nyolcvankét kutató nyerte el 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet, köztük Bondár Mária (BTK RI), Kecskés D. Gusztáv (BTK TTI), Schmal Dániel (BTK FI), Széchenyi Ágnes (BTK ITI), Tőzsér János (BTK FI) és Tringli István (BTK TTI).
„…Tetszett az Szent Széknek…” Házasságjogi és fegyelmi ügyek kolozsvári unitárius konzisztóriumok előtt a 17. században címmel megjelent a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport legújabb kötete Erdélyi Gabriella és Szigeti Molnár Dávid bevezető tanulmányaival.
31. oldal / 161
