Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Idén Gyimesi Emese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa is Artisjus Irodalmi Díjban részesült Szendrey Júlia irodalmi pályafutása. Társadalomtörténeti kontextusok című monográfiájáért. A díjazottal ez alkalomból készült interjút itt lehet megtekinteni.
Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet főmunkatársa kapta a Gráfik Imre, Hoppál Mihály és Voigt Vilmos által alapított Jelismervényt, a Magyar Szemiotikai Társaság kitüntetését. Az alapítók 2005 óta évente egy kutatónak ítélik oda a díjat „a jelek és a kultúra összefüggéseivel foglalkozó tevékenységekért”, az ideit a Thomas Sebeok és Jurij Lotman 100 éve címmel rendezett konferencia után kezdődő közgyűlésen Voigt Vilmostól és Gráfik Imrétől vehette át Tamás Ildikó.
A Vatikáni Rádió vendége volt 2022. június 5-én Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, a Történettudományok Pápai Bizottságának tagja. Az adásban Vértesaljai Lászlóval a Történettudományok Pápai Bizottsága vatikáni közgyűléséről, a Szentatyával való találkozásáról és az egyház történetének pünkösdi értelmezéséről beszélgettek.
Sokcsevits Dénes két könyvének bemutatójára került sor a BTK Történettudományi Intézetben 2022. június 7-én. A Horvátország története a 7. századtól napjainkig című kötetet Molnár Antal, A magyarországi horvátok rövid története című kiadványt pedig Bognár Szabina mutatta be. A rendezvényen 75. születésnapja alkalmából Ress Imrét köszöntötték tanítványai és munkatársai.
A Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottsága úgy döntött, hogy szükségessé vált a szerkesztőség megfiatalítása. A bizottság új tagjai: Boreczky Anna, Granasztói Olga, Oláh Róbert, Rózsafalvi Zsuzsanna, Szovák Márton és Tóth Gergely. Tovább folytatják a szerkesztői munkát Boka László, Buda Attila és Császtvay Tünde, valamint a főszerkesztő, Monok István és a társszerkesztő, Ács Pál. Farkas Gábor Farkas, Madas Edit, Rozsondai Marianne, Szelestei Nagy László és P. Vásárhelyi Judit elhagyják a szerkesztőséget, a jövőben távolabbról segítik tanácsaikkal a folyóiratot.
2022. május 18–19-én a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtárban rendezték meg a Príbeh umenia, príbeh knihy / The Story of the Art – the Story of the Book [A művészet története – a könyv története] című nemzetközi konferenciát, ahol a Bölcsészettudományi Kutatóközpont három munkatársa, Papp Ingrid, Tüskés Anna és Papp Júlia is előadást tartott. A konferencián közreműködő szlovák, cseh, lengyel, román és magyar kutatók számára a tanácskozás lehetőséget nyújtott arra, hogy bemutassák legújabb kutatásaikat, és érdemi visszajelzést kapjanak.
Az European Society for Periodical Research (ESPRit) nemzetközi periodikakutató társaság szemináriumsorozatának keretében 2022. május 13-án Török Zsuzsa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet 19. századi osztályának tudományos főmunkatársa és T. Szabó Levente, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense ismertette legújabb kutatási eredményeit.
2022. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 19 óra 40 perctől a Duna TV-n kerül sor az Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921 című, a soproni népszavazást és előzményeit feldolgozó dokumentumfilm országos premierjére, illetve ezzel egy időben Sopron főterén szabadtéri vetítésére. A filmet a a FilmEver Stúdió készítette és Bárány Krisztián rendezte, éppúgy, mint a Pálffy Géza tudományos tanácsadó vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport megbízásából készült koronafilmet. A film szakértője a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Katona Csaba volt. A film előzetese itt tekinthető meg:
A Penna – az élő bölcsészet magazinja második adását 2022. június 5-én, vasárnap délután 15 óra 25 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna. Az epizódot június 7-én, kedden 8 óra 28 perctől ismétli.
Milyen érdekességeket tartogat a Tihanyi Királykripta? Hogyan vizsgálhatók a régi kódexek töredékei? Milyen módszerekkel kutatható egy ellenállás-történet, ami legtöbbször csak nagyon kevés nyomot hagy maga után? Mi vár a régészeti kutatások során előkerült leletekre? Az adásban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Megjelent az Új korszak határán: Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában című tanulmánykötet műsodik, bővített kiadása. A korábbiak mellett öt új tanulmány kapott helyett benne, amelyek részben további országok (Svájc, skandináv államok) hadügyéről, részben a kor általános hadügyi változásairól (pénzügyek, lőfegyverek, taktika stb.) adnak áttekintést. A B. Szabó János és Fodor Pál szerkesztésében először 2019-ben kiadott, most megújult előszóval és bevezető tanulmánnyal napvilágot látott könyv célja az, hogy a mohácsi csata egyetemes hadtörténeti összefüggéseinek jobb megértéséhez kínáljon fogódzókat.
A május 27-én és 28-án ülésező Pápai Történettudományi Bizottság közgyűlésének tagjait fogadta Ferenc pápa szombaton délben a Vatikánban, köztük Molnár Antalt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettesét, a BTK Történettudományi Intézet igazgatóját. A pápa megnevezte a bizottság feladatát: párbeszéd és együttműködés révén tartsanak kapcsolatot a történészekkel és tudományos intézményekkel, és tanulmányozzák nemcsak az Egyház történetét, hanem az egész emberiség történetét a kereszténységgel való kétezer éves kapcsolatában.
45. oldal / 161