2019. május 18. és 20. között a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem adott helyet a varsói székhelyű, European Network of Remembrance and Solidarity konferenciájának, amelyet ezúttal Cultural Pluralism and Identity in European Politics after 1945 (Kulturális pluralizmus és identitás az európai politikában 1945 után) címmel rendeztek meg. A német, román, ukrán, brit, lengyel, francia, magyar előadók között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatója, Balogh Balázs angol nyelvű előadásában a kalotaszegi identitás gyökereit és átalakulását elemezte, míg Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője az Erdély-kultusz magyarországi kialakulásáról és ennek aktorairól beszélt.
A Western Michigan University (Kalamazoo, Michigan, Egyesült Államok) idén online formában rendezte meg az 57. Nemzetközi Középkori Tanulmányok Kongresszusát (International Congress on Medieval Studies). A május 9. és 14. között tartott rendezvény 432 szekcióján és kerekasztal-beszélgetésén a világ számos pontjáról vettek részt középkorász kutatók, közöttük a BTK Történettudományi Intézet Középkori Osztályának tudományos munkatársai, Kádas István és Péterfi Bence (mindketten egyúttal a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport és az NKFI K 134690. projekt tagjai is).
Sorsfordító címmel nyílt virtuális családtörténeti kiállítás a Múzeumok Majálisán. A vasárnaptól elérhető interaktív tárlatban 17. és 18. századi emberek sorsába bújhatnak a látogatók. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport virtuális kiállításában a 17. századi betegségek, járványok, a korai halálozás, a választás lehetősége és a Sors kereke alakítja a főszereplő életét.
Megjelent a BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának legújabb kiadványa, a 2019 novemberi Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája tanulmánykötet első része. A Türk Attila főszerkesztésével, a Martion Opitz Kiadó gondozásában publikált, közel 700 oldalas kötet 35 dolgozatot tartalmaz a tágabb értelemben vett népvándorláskori és magyar őstörténeti kutatás témakörében. A magyar szakemberek munkáin túl kilenc olyan nemzetközi tanulmányt is magában foglal, amelyek alapvető fontosságúak a Kárpát-medence történeti és régészeti folyamatainak megértéséhez.
2022. május 21-én szombaton a Múzeumi Világnap alkalmából rendezett Múzeumok Majálisán adták át Az Év Múzeuma 2022 díjait. Idén az ICOM Magyarország különdíját az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény kapta, amelyet Perenyei Monika gyűjteményvezető, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa vett át a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójával, Balogh Balázzsal együtt. Az Év Múzeuma 2022 elismerést idén a nagy múzeumok kategóriájában a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a kis múzeumok közül a bajai Türr István Múzeum érdemelte ki.
A Magyar Tudományos Akadémia 2022. május 17-én emlékülést tartott negyedik elnöke, Lónyay Menyhért (1822-1884) születésének 200. évfordulója tiszteletére, Freund Tamás, az MTA elnöke és a szabolcs-szatmár-beregi régió vezetőinek részvételével. A rendezvényen Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa is előadást tartott gróf Lónyay Menyhért 1871 és 1884 között kifejtett akadémiai elnöki tevékenységéről.
2022. április 27–29. között Egy (közép)európai… – József Attila és a romániai kultúrák címmel Kolozsvárott szervezett nemzetközi konferenciát a budapesti székhelyű József Attila Társaság, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézete és az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A konferencián előadóként szerepelt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont több jelenlegi és egykori munkatársa.
Kollektív Szerződést írt alá 2022. május 16-án a Bölcsészettudományi Kutatóközpont vezetése részéről Balogh Balázs főigazgató, valamint a kutatói és dolgozói közösség nevében, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete képviseletében Mende Balázs Gusztáv elnökségi tag. A szerződés megkötését olyan értékek védelmében határozták el, mint a tudomány szabadsága, az alapkutatások és az alkalmazott kutatások egyforma védelme, a BTK dolgozói közösségének egymás iránti szolidaritása, a munkakörülmények és a tudományos teljesítmény folyamatos javítása, valamint a tisztességes és versenyképes bérek biztosítása.
Mosaburg/Zalavár-Vársziget tervszerű régészeti kutatása közel hetven éve kezdődött meg. Az 1994 óta a BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében, Szőke Béla Miklós és Ritoók Ágnes vezetésével folytatott munkálatok a Karoling- és Árpád-kor jelentős fejezeteibe engednek bepillantást. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával 2022–2025 között a kutatások egy részének lezárása és az eddigi eredmények közlése valósulhat meg.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának első része már elérhető YouTube-csatornánkon is. A Penna – az élő bölcsészet magazinja 2022. december végéig 4 hetente jelenik meg az M5 televíziós csatornán.
2022 áprilisában, részletes geofizikai felmérést követően kezdődtek meg a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor tervásatási munkálatai. A Szent Mauríciusz-monostor kertjében a Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében zajlik a feltárás az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával. A projekt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont szervezésében valósul meg, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze, Nagy Szabolcs Balázs vezetésével. A terepi munkában tapasztalt technikusok, egyetemi hallgatók és a Laczkó Dezső Múzeum szervezésében önkéntesek is részt vesznek. Az új- és modern kori csatornák, közművek és tereprendezések rengetegéből már szépen kibontakoznak a nagy múltú monostor maradványai a 18. században épült rendház déli udvarán nyitott szelvényekben.
46. oldal / 161
