Két rendezvényt tartott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívuma október 29-én az intézet Bartók termében: a „Bartók vonósnégyesei” címmel, a Zeneakadémia Bartók Világversenyének keretében rendezett nemzetközi konferenciát, valamint a Bartók Archívum alapításának 60. évfordulójára emlékező, színes programokban gazdag ünnepséget.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága a kutatók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kifejezésére alapította meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díjat és a fiatal kutatók elismerésére szolgáló Bárány Róbert-díjat, ezenfelül elindította a kutató professor emeritus címek adományozását. A 2021. évi ELKH Díjátadó Ünnepséget a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozata keretében november 9-én tartották az MTA székházában. Az ELKH Díjat Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója nyerte el. Bárány Róbert-díjat vehetett át a BTK munkatársai közül Bukáné Kaskötő Marietta, a BTK Zenetudományi Intézet fiatal kutatója, Draskóczy Eszter, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa és Nagy Eszter, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos segédmunkatársa. Kutató professor emeritus címet pedig Gyáni Gábor, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora kapott.
A Humán Tudományok Kutatóházának aulájában a Tudomány ünnepe alkalmából egész hónapban szabadon megtekinthetők a Mindennapi élet a középkori Magyarországon című vándorkiállítás már elkészült tablói, amely a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport munkája keretében készült (az NKA 201113/00407. sz. projekt támogatásával). A kiállítás a jövő évben indul útjára a Kárpát-medence különböző településeit és középiskoláit felkeresve.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet 2021. október 21–22-én Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században címmel tartotta meg a női írás 19. századi történetének feltárását ösztönző biennális konferenciasorozatának harmadik rendezvényét. A konferenciáról Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet 19. századi osztályának munkatársa, a sorozat szervezője készített beszámolót.
Túl a sövényen címmel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában jelent meg Kappanyos András új kötete, amely a szerző Bajuszbögre, lefordítatlan című monográfiájának folytatása, továbbgondolása. A kötet célja, hogy pontosabban leírja a magyar műfordítás-hagyomány speciális helyzetét, feladatait, eredményeit, társadalmi meghatározottságát, és általánosabb igénnyel vizsgálja az irodalmi fordításnak azokat a tényezőit, amelyek más-más stratégiákat követelnek, különböző ismérveket rendelnek a kulturális transzfer sikerességéhez.
A „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának októberi számában a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora, Zsoldos Attila Hová dugjam? című írását közölték.
„Senkinek gyanúsága se lehessen hibás életükről”. Házassági krízisek a 18–19 századi Szilágyságban címmel jelent meg Tőtős Áron, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum munkatársa írása a Családtörténetek blogon. A tanulmány a 18–19. századi családok belső konfliktusaiba enged bepillantást egy partiumi falu egyháztanácsi jegyzőkönyvei alapján.
A 2021-ben megjelent Szent László emlékkönyv a Bölcsészettudományi Kutatóközpont több munkatársának tanulmányát is tartalmazza. A kötet szerzői között szerepel Kerny Terézia, a BTK Művészettörténeti Intézet nemrég elhunyt tudományos munkatársa, Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatója és Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora. A Bódvai András szerkesztésében és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kiadásában napvilágot látott emlékkönyv célja egyrészt az emlékév elmúltával is maradandó nyomot hagyni a Lovagkirályra való emlékezésnek, másrészt teret adni a legújabb kutatások bemutatásának, hogy tartalmában is méltó és megkerülhetetlen legyen a kötet Szent László személyével és művével foglalkozó irodalomban.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének Újkori Osztálya 2021. szeptember 10-én rendezte meg „Az átmenet kora, 1850–1870” című konferenciát. A korábbi vizsgálatok főként e korszak politikatörténeti vonatkozásait helyezték középpontba és a köztörténeti események alapján sokszor negatív előjellel látták el. A műhelykonferencia az intézményesülés, a magyarországi modernizáció, a gazdasági és társadalmi átalakulás különböző szintjein és szereplőin keresztül igyekezett új kutatási szempontokat felvetni e két évtized történetére nézve.
A moldáv-magyar régészeti és tudományos együttműködés mérföldkövét jelenti a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport legújabb kötete, mely a 2015. évi kisinyovi I. moldáv‒magyar régészeti kerekasztal konferencia Kelet-Európa kora középkoráról című konferencia anyagát, illetve ehhez a témához kapcsolódó további, összesen 18 bilingvis szakcikkeket tartalmaz. (Tartalomjegyzéke itt elérhető.) A kötet bemutatójára a kisinyovi Magyar Nagykövetség ünnepi programjának keretében került sor nemzeti ünnepünk alkalmából 2021. október 23-án a Moldáv Nemzeti Múzeum együttműködésével.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2021. október 19-én került sor a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport újabb workshopjára és könyvbemutatójára. A kutatócsoport vezetőjének, Pálffy Gézának a team eddig megjelent negyedszáz kiadványáról szóló bevezetőjét követően Martí Tibor és a Monostori Tibor egy-egy előadásban számoltak be a 16–17. századi spanyol–magyar kapcsolatok legfrissebb kutatási újdonságairól. Végül Martí Tibor ismertette a társzerkesztésében megjelent Eagles Looking East and West: Dynasty, Ritual and Representation in Habsburg Hungary and Spain (Brepols Publisher, 2021) című kötetet.
Új archeogenomikai fókuszú tanulmány jelent meg a lovak háziasításának történetéről a Nature-ben, melyben magyarországi bronzkori leleteket is vizsgáltak. A toulouse-i Paul Sabatier Egyetem CAGT kutatóközpontjában Ludovic Orlando által vezetett 162 tagú ERC Pegasus kutatócsoport nagyszabású kutatásában az ELKH BTK Archeogenomikai Intézet és Régészeti Intézet, valamint a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régész, archeozoológus és archeogenetikus munkatársai is részt vettek. A Pablo Librado első szerzőségével jegyzett tanulmány újabb mérföldkövet jelent a lovak eredetének és háziasításuk történetének megismerésében.
56. oldal / 163
