Az Országház építése és művészete című kötet nyerte el idén a Szép Magyar Könyv 2020 versenyen a miniszterelnök különdíját a 92. Ünnepi könyvhéten. A kötet tavaly jelent meg; szerkesztője és a szöveg jelentős részének szerzője a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Sisa József, tervezője Környei Anikó, kiadója az Országház Könyvkiadó. Az Országházról korábban nem létezett a téma teljes mélységét feltáró monográfia, a könyv ezt az űrt kívánja betölteni.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Benkő Elek, Sándor Klára és Vásáry István munkája, A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című kötet. A köszöntőt Fodor Pál, a BTK címzetes főigazgatója jegyzi. A 928 oldalas könyv magába foglalja a székely írásról szóló történeti tudósításokat, a székely írás feliratos, kéziratos és nyomtatott emlékeit, a székely írásról szóló korai értekezéseket és a bizonytalan jellegű vagy tévesen meghatározott emlékeket, illetve a hamisítványokat. Az olvasó tájékozódását a bevezető, a székely írás történeti kontextusát megvilágító összegzés, bibliográfia, képjegyzék, valamint személy- és helynévmutató segíti.
A Magyar Állam tulajdonát képező, Bartók Béla (1881–1945) Székely Zoltánhoz (1903–2001) írt kiemelkedő kulturális értékű leveleit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2021. szeptember 8-án letétként helyezte el a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívumában. A dokumentumok jelentőségét nemcsak Bartók személye, kézírása és a fiatalabb kortárs hegedűművész, kvartett primárius Székely Zoltán művészi rangja adja, hanem a levelek tartalma is. E levelezés ugyanis többek között Bartók egyik főműve, a Székely Zoltán megrendelésére 1937–38-ban komponált úgynevezett „nagy” Hegedűverseny keletkezését is dokumentálja. A levélhagyaték értékét Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője, a „Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása” főszerkesztője méltatja.
A „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport az NKFIH Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatására kiírt pályázatán 2018 decemberében támogatást nyert egy latin és német nyelvű forrásokat tartalmazó forráskiadvány elkészítésére. A projekt keretében megjelent a 2020. évi, belkereskedelemhez kapcsolódó forrásokat közreadó kötet folytatása, a Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez II. Külkereskedelem (1259–1437). Fontes ad rem mercatoriam regni Hungariae pertinentes II. De commerciis externis (1259–1437) című kötet, amely 191, történeti jegyzetekkel ellátott forrást ad közre.
2021 augusztusában a 20-i nemzeti ünnep kapcsán, valamint a mohácsi csata évfordulóján, augusztus 29-én több munkatársunk nyilatkozott a médiában, többek között Fodor Pál, Pálffy Géza, Zsoldos Attila és Katona Csaba. A hónapban számos cikk jelent meg a dombói vár Berta Adrián vezette régészeti feltárásáról is. Ezen felül bemutatták Oborni Teréz új kötetét, megjelent a Glossza legújabb, Menzaforradalom című adása Mautner Zsófiával és Báti Anikóval. B. Szabó Jánost és Sudár Balázst többek között Az Árpád-ház nyomában című kötetükről kérdezték. A Tihanyi Apátságban zajló régészeti feltárásokról pedig Szovák Kornél és Mende Balázs Gusztáv is beszélt. Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont augusztusi médiamegjelenései közül válogattunk.
A Koppenhágai Egyetemen, a Nordic Network of Renaissance Studies keretein belül készült, gazdagon illusztrált tanulmánykötet látott napvilágot Bécsben, a Hollitzer Kiadónál, a Don Juan Archiv Ottomania című sorozatának részeként: Imagined, Embodied and Actual Turks in Early Modern Europe címmel. Az 536 oldalas kötetet Bent Holm és Mikael Bøgh Rasmussen dán kutatók szerkesztették. A nemzetközi tudósokból összeálló szerzőgárda a kora-újkori Európa török-képének különféle megnyilvánulásait és változatait vizsgálja a művészettörténet, a történettudomány és az irodalomtörténet szemszögéből. Magyarországot Ács Pál, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója képviseli, aki Claiming Possession through Depiction: Hungarian Humanist Envoys in the Ottoman Empire című tanulmányában a kora újkori követjárások kulturális vonatkozásait elemzi.
Az M5 újabb filmet készített a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport néhány kiemelkedőbb eredményéről nemzeti ünnepünk, augusztus 20. alkalmából. A Történetek a Szent Koronáról című, közel fél órás dokumentumfilm premierjére 2021. augusztus 20-án főműsoridőben, este 20:30-kor került sor. A Bartha Krisztina rendezte film teljes terjedelmében itt tekinthető meg.
2021. július 28-án különleges körülmények között zajlott le a Cantus Planus Research Forum a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society, IMS) Cantus Planus munkacsoportja szervezésében. Ez a munkacsoport a zenei medievistákat, szűkebb értelemben a gregoriánkutatókat, tágabban a középkor nyugati és keleti egy- és többszólamú magaskultúráival, valamint azok későbbi utóéletével foglalkozó zenetörténészeket fogja össze. A magyar zenei medievisztikát a fórumon a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel képviselte.
2021 júliusában a neves belgiumi Brepols Kiadó gondozásában Eagles Looking East and West: Dynasty, Ritual and Representation in Habsburg Hungary and Spain címmel tanulmánykötet jelent meg a Habsburg-dinasztia osztrák és spanyol ágának kora újkori uralkodói és hatalmi reprezentációjáról. A kötetet Martí Tibor, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja és Roberto Quirós Rosado, a madridi Autónoma Egyetem Kora Újkori Tanszékének posztdoktor oktatója szerkesztette. A munka – amelyhez hasonló a témában még sohasem látott napvilágot – a kiadó Habsburg Worlds sorozatának 4. kötete; tartalomjegyzéke itt olvasható.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kutatója, Csiky Gergely elnyerte a német Alexander von Humboldt Alapítvány tapasztalt kutatók számára kiírt 18 hónap időtartamú ösztöndíját. Ennek keretében munkatársunk a Bonni Egyetem (Universität Bonn) Ős- és Koratörténeti Tanszékén (Vor- und Frühgeschichtliche Archäologie) Jan Bemmann professzor vezetése alatt a hun és avar kori, úgynevezett áldozati leletek feltételezett belső-ázsiai kapcsolatait kívánja kutatni.
Döbrököz keleti részén, a Kapos jobb partján, a folyó árteréből egy-két méterrel kiemelkedő egykori szigeten állnak a falu középkori várának romjai, amely maradványainak roncsolásmentes régészeti vizsgálata a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet szervezésében kezdődött újra. Ma mindössze két magasabb és néhány kisebb falcsonk látható a felszínen, míg a többi falszakasz helye a föld kidomborodása alapján valószínűsíthető.
A rangos PLOS One folyóiratbanmegjelent új tanulmányban 26 hamvasztásos és 3 csontvázas temetkezésből előkerült 29 bronzkori egyén biorégészeti elemzésének eredményei láttak napvilágot. A hazai bronzkori emlékanyagban elsőként publikáltak olyan komplex stroncium izotópos és embertani vizsgálatokat, amelyek hamvasztásos sírokból származó csontmaradványokon készültek.
59. oldal / 163
