Hogyan formálta Kurtág életművét az 1956-os forradalom traumatikus élménye, és milyen hatással volt ez a zenei stílusára és megközelítéseire? Milyen szerepet játszott Márta, Kurtág György felesége a zeneszerző életében, és miként segítette az alkotás folyamatát az együttműködésük? Hogyan tükröződnek Kurtág zenei műveiben a szövegek és a költészet iránti vonzalma?
Kurtág György a kortárs zenetörténet egyik legnagyobb alakja. 100. születésnapjának alkalmából az ELTE HTK Zenetudományi Intézetében Jelek, játékok, üzenetek címmel kiállítás nyílt, amely Kurtág Györgytől kölcsönzött címszavakkal az életmű három kulcspontjára, üzenetére utal. Ez az első alkalom, hogy élő zeneszerzőről készült ilyen kiállítás, ahol sok eredeti dokumentum is megtekinthető a bázeli Paul Sacher Stiftungnak köszönhetően, amely több más szerző mellett Kurtág életművét is gondozza.
A Glossza 93. adásának vendégei Dalos Anna, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója és a kiállítás kurátora, valamint Bali János zeneszerző, fuvola- és furulyaművész, a PPKE oktatója, aki korábban Kurtág György műveinek kiadásában is közreműködött.
Dalos Anna már gyerekkorától ismerte Kurtág Györgyöt, hiszen édesanyja, Dalos Rimma költőnő verseire Kurtág több ciklust is komponált. Emellett a hagyományos zeneoktatás keretében Dalos Anna énekelni tanult, és alkalmanként Márta néni volt a korrepetítora. Bali János az iskolában kötött barátságot ifj. Kurtág Györggyel, akivel a kapcsolatuk később is megmaradt. Bali később már zeneszerzőként mutatta be saját műveit Kurtágnak, majd a Zeneműkiadónál Kurtág műveinek kiadásán dolgozott szerkesztőként.
Az 1956-os forradalom törést jelentett Kurtág életében, traumatikus élményként élte meg a forradalom vérbe fojtását. Családja végül nem tudta elhagyni az országot. 1957-ben Kurtág ösztöndíjat nyert Párizsba, azonban Mártának és kisfiuknak, Györgynek itthon kellett maradniuk az esetleges disszidálás megakadályozása miatt. Így Kurtág egyedül indult el. A forradalom leverésének élménye és a magányosság érzésének következményeként a zeneszerző idegösszeroppanást kapott, és egy ideig nem tudott alkotni. Később úgy fogalmazott Kurtág: ebben az időszakban csak „jeleket” tudott hátrahagyni. Ekkor indultak benne azok a kérdések, hogy mit jelent a komponálás, mit jelent zeneszerzőnek lenni. Hazatérése után Magyarországon már egészen más megközelítéssel kezdett alkotni. Valójában egész életében kereste, hol tud igazán otthon lenni. Azaz életművének egyik központi kérdése volt az is, hogy hol helyezkedik el a zenetörténetben, és hogyan illeszkedik bele.
Évtizedek munkájának eredményeként találta meg azt a hangzást, amelyet sajátjának érzett igazán. Kurtág jellemzően kis formákból építkezik, miközben az egész zenetörténetre reflektál. Minimális terjedelemben igyekszik maximális kifejező erőt elérni, és minden pillanatban drámai és pszichológiai mélységet próbál megragadni.
Bár Kurtág igazán szűkszavú zeneszerző, ugyanakkor a szövegek rendkívül fontosak számára. Rengeteget olvas, több nyelven beszél, szinte falja a könyveket, de olvasás és írás közben is zeneszerzőként gondolkodik. Leginkább azok a szerzők érdeklik, akiknél a szöveggel lehet játszani, és ahol egyfajta minimalizmus is jelen van. Kurtágot különösen izgatják az elemi tapasztalatok és az ellentmondások; zeneszerzőként színházi megközelítéseket is alkalmaz. Életművének természetesen vannak nehezebben befogadható darabjai, ugyanakkor számos olyan mű is létezik, amely a szélesebb közönség számára is könnyebben megközelíthető.
Érdemes arról is szót ejteni, hogy különleges alkotói kapcsolat volt Kurtág György és felesége, Márta között. Fiatalon találkoztak és hamar összeházasodtak. Ritkán látható olyan házastársi kapcsolat, ahol a feleség ennyire aktívan részt vesz az alkotás folyamatában. A zeneszerző számára egyfajta külső kontrollt jelentett. Bár Márta nem futott be szólókarriert, férjével közös koncertjeiken mindenki megtapasztalhatta, mennyire érzékeny zongoraművész.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa, és Szilágyi Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa.
A Glossza 93. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
