2026. május 13. és 15. között Rómában, az École Française de Rome konferenciatermében rendeztek nemzetközi konferenciát, amelyen előadást tartott Molnár Antal is. A tanácskozás a szerzetesrendek bíboros protektorainak szerepét vizsgálta a középkortól a modern korig.
Megjelent Kovács Janka, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa szerkesztésében az Utazás és pszichiátriai tudásközvetítés – Schwartzer Ferenc és Schnirch Emil beszámolói európai tébolydákból című kötet a Magyar Történelmi Emlékek – Elbeszélő források sorozatban.
2026. május 8-án Zágrábban az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, Pálffy Géza akadémikus, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője kapta a Horvát Nemzeti Történettudományi Bizottság által alapított Jaroslav Šidak-díjat.
Az áprilisban megtartott választás eredményeként 2026. május 5-én megalakult az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának új Munkavállalói Tanácsa.
2026. május 5-én tartotta 200. közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia, amelyen tisztújítást is tartottak. A közgyűlés megválasztotta az intézmény 2026. június 1-jétől hivatalba lépő vezető testületeit. A tisztségviselők között több, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjához kötődő kutató is szerepet kapott.
2026. május 4-én, a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi közgyűlésén Balogh Balázs és Fülemile Ágnes vehette át az MTA Elnöksége által adományozott, a kiemelkedő kutatási munkát és szakkönyveket elismerő Akadémiai Díjat.
2026. április 29-én, a tánc világnapján a Nemzeti Táncszínházban a Magyar Táncművészek Szövetsége Tánctudományért díjjal tüntette ki Varga Sándort, az ELTE HTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársát.
A Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes című rovatának áprilisi számában B. Halász Éva Miről árulkodik egy házasságon kívül született herceg pecsétje? I. Károly legidősebb fiának, Kálmán győri püspöknek a harmadik nagypecsétje című tanulmánya olvasható.
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja (HTK), az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK), az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) és az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) vezetőinek levele a Magyar Tudományos Akadémia vezetéséhez, amelyről informálták az ELTE Rektorát:
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Kuzsinszky Bálint-éremmel ismerte el Bollók Ádám, az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Történeti korok régészete osztály vezetője munkáját.
A nemzetközi holokausztdiskurzusban nem számít újszerűnek, de magyarországi konferencia mindeddig nem tárgyalta az etika, empátia és önreflexió szerepét. Ez adta az apropóját az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetben, 2026. április 14-én megtartott találkozónak.
Bartók „legszemélyesebb hitvallásáról”, a Cantata profanáról jelent meg átfogó angol nyelvű monográfia Vikárius László, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának vezetője tollából, a rangos Oxford University Press kiadásában.
4. oldal / 180
