2025. november 18–19-én Bécsben nemzetközi tanácskozást rendeztek a franko-flamand reneszánsz polifónia közép- és kelet-európai recepciójáról, amelyen az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályát Papp Ágnes képviselte.
Az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának decemberi számában a kutatócsoport tagja, Péterfi Bence Egy hiányszakma hitványai. Sziléziai pénzverők az 1520-as évekbeli Magyarországon című írását közölték.
A Markets, Mints, and Merchants. Royal Economic Policy and Towns in Medieval Hungary című kötet a középkori magyar gazdaság- és várostörténetre vonatkozó tanulmányokat gyűjtötte egybe.
Csukovits Enikő, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója szerkesztésében megjelent a Mítoszok és értelmezések – Tanulmányok a középkori magyar uralkodók megítéléséről című kötet.
A Világtörténet 2025. évi 3. számának tanulmányai Áni, az egykori középkori örmény főváros emlékezetét vizsgálják az „elveszett városok” (lost cities) koncepciója alapján. A szám szerkesztői Elke Hartmann és Kovács Bálint.
2025. december 2-án Bíráskodás az Erdélyi Fejedelemségben – új források, új kutatási irányok címmel konferenciát rendeztek az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tanácstermében.
A Magyar Hadtudományi Társaság fennállásának 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi konferencián Révész Tamás, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa vehette át a 2025. évi Perjés Géza-díjat.
A Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport 2025. december 9-én Szabályozás – Ígéret – Valóság címmel rendezett műhelykonferenciát, immár tizedik alkalommal.
Megjelent Zolnai Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár 1944 márciusa és 1945 májusa között vezetett kolozsvári naplójának kritikai kiadása, amelyet Tüskés Anna, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa rendezett sajtó alá.
Hol húzódnak az etikai és jogi határok a modern orvosi biotechnológiában és a genetikai vizsgálatok világában? Az ELTE HTK Filozófiai Kutatóintézet Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoportjának közreműködésével megjelenő A bioetika kérdései sorozat két új kötete ezeket as kérdéseket helyezi középpontba.
A Transformation of Europe in the Third Millennium BC című konferencia és könyvsorozat most megjelent első része mérföldkőnek számít az európai őskor egyik legfontosabb fejezetének, a Bell Beaker / harang alakú edények-jelenségének (Kr. e. 2700–2000) megértésében.
2. oldal / 173
