Az MTA-ELTE HTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport és a Semmelweis Egyetem együttműködésének keretében egy évvel ezelőtt fotonszámláló detektoros CT-vizsgálatok kezdődtek római kori csontleleteken.
Milyen szerepet játszott a Kodály-módszer a magyar kultúrdiplomáciában, és hogyan vált nemzetközi mintává? Videónk László Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa kutatásai nyomán mutatja be a módszer globális adaptációjának történetét és jelentőségét.
Száz évvel ezelőtt, 1926. március 17-én született Bökönyi Sándor, az MTA Régészeti Intézet egykori igazgatója, az archeozoológia hazai alapítója és nemzetközileg is meghatározó alakja, akinek immár egy külön honlapon ismerhetjük meg életét.
2026 márciusában Kolozsváron bemutatták Molnár Antal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának tudományos főigazgató-helyettese, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatója két kötetét, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen pedig a moldvai egyháztörténetről tartott előadást.
Nemzeti ünnepünk alkalmából, 2026. március 15-én az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának munkatársai közül Széchenyi-díjat kapott Kecskeméti Gábor irodalomtörténész és Vida Tivadar régész, Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült Iancu Laura néprajzkutató, valamint Szabolcsi Bence-díjat vett át Kaczmarczyk Adrienne zenetörténész.
2026. március 2-án került sor az MTA Székházának dísztermében Szoliva Gábriel OFM: Breviarium notatum Strigoniense saeculi XIII – Pars sanctoralis című kötetének nagyszabású bemutatójára.
Megjelent A változás állandósága. Humán tudományi kutatások a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban, 2012–2025 című tanulmánykötet, amely Balogh Balázs főigazgató 60. születésnapja alkalmából készült.
2026. február 24-én 60. születésnapja alkalmából köszöntötték munkatársai Balogh Balázst, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja főigazgatóját és az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet igazgatóját.
2026. március 5-én a kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók vehették át az MTA Székház Dísztermében a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet.
2026. február 5-én Firenzében mutatták be Galeotto Marzio De doctrina promiscua című művének első teljes kritikai kiadását. A szöveget Békés Enikő, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa rendezte sajtó alá és látta el bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel.
A Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes című rovatának februári számában Skorka Renáta, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa Luxemburgi Zsigmond testamentuma című tanulmánya olvasható.
Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült Ament-Kovács Bence, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet Történeti Néprajzi Osztályának tudományos munkatársa, aki az Uradalom és plébánia: Helyi életvilágok a multietnikus Dél-Dunántúlon (1699–1767) című monográfiájával nyerte el az elismerést.
6. oldal / 180
