A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya, az ELTE Szláv és Balti Filológiai Tansze és a Szent Adalbert Alapítvány 2021. június 17–18-án The other Kollár / Kollár and the other one címmel kétnapos nemzetközi online konferenciát rendezett Ján Kollár (1793–1852) életművéről. A szlovák, lengyel, cseh, román és magyar kutatók részvételével folytatott tudományos értekezlet több oldalról vizsgálta a csehül és németül író szlovák költő, a pesti evangélikus gyülekezett lelkészének irodalmi és kulturális örökségét.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Balogh Balázs 2021. július 1-jén kinevezte a BTK Filozófiai Intézet, a BTK Irodalomtudományi Intézet, a BTK Művészettörténeti Intézet, a BTK Régészeti Intézet, a BTK Zenetudományi Intézet, a BTK Archeogenomikai Intézet és a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatóit.
Hörcher Ferencnek, a BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadójának és az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének igazgatójának legújabb könyve The Political Philosophy of the European City. From Polis, through City-State, to Megalopolis? címmel a Lexington Books, Rowman and Littlefield kiadó Political Theory for Today sorozatában jelent meg. A sorozat szerkesztője Richard Avramenko, a Wisconsin University politikatudomány professzora.
Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat keretében 2021. június 16–18. között háromnapos tudományos konferenciának adott otthont a Partiumi Keresztény Egyetem. A nemzetközi együttműködéssel létrejött rendezvény társszervezője ezúttal is a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete volt.
Zsoldos Attila akadémikus, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora 2021. június 17-én Olcsó játék címmel, illetve Borhi László, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, az Indiana University professzora 2021. június 28-án A történészi munka méréséről címmel reagált a Mandineren korábban megjelent Tényleg ez lenne a magyar tudomány „aranycsapata”? című írásra. A tudományos teljesítmény értékelésének kérdéseiről szóló cikkek rávilágítanak arra, hogy ha egy tudománymetriai (vagy bármilyen) „kutatás téves alapfeltevésből indul ki, rossz módszertant alkalmaz, erősen kétes értékű adatokat használ fel, így állítólagos eredményei használhatatlanok”, illetve arra, hogy „a kritikusoknak sikerült épp azt a kutatóhelyet kipécézniük, amely idehaza az utóbbi időben talán a legtöbbet tette a magyar történettudomány nemzetközi integrációjáért.”
A Spanyolországban június 16–18-án rendezett 11. Nemzetközi történeti lexikológiai és lexikográfiai konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Kiss Margit két előadást tartott a digitális módszerek szótárkészítésben alkalmazható felhasználásáról.
2021. június 11-én került sor a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport hármas könyvbemutatójára (Gyáni Gábor: A nő élete – történelmi perspektívában; Anyák és apák. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918). Szerk. Erdélyi Gabriella; A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759). Közreadja: Arany Krisztina–Bara Júlia–Laczlavik György–Lengyel Nóra) Az esemény képgalériája itt érhető el.
Ismét #ruhatárvan! Az MTA Művészeti Gyűjtemény kamarakiállítása
Barabás Miklós portréit mindeddig leginkább a „hasonlóság” keretei közt értékelték és értelmezték, mint amelyek egyének fiziognómiáján és személyiségén, társadalmi státuszán túl magának a nemzetté válás időszakának – mindennapjainak, művészeti eszményeinek – hű képét is adták.
2021. június 11-én rendezték meg Szekszárdon a XVIII. Mészöly Miklós Emléknapot. A Mészöly-centenárium évében Szolláth Dávid, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője vehette át a Mészöly Miklós-díjat, amelyet 2020-ban megjelent monográfiájáért egyhangúan neki ítélt a bíráló bizottság.
2021. június 15-én került sor Tóth Tamás Hungaria Rómából – Tanulmányok az új- és jelenkori magyar egyháztörténelemből című kötetének bemutatójára a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A könyvet Erdő Péter bíboros, érsek, Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, Molnár Antal, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója mutatta be.
A Magyar Egyház- és Teológiatörténeti Akadémia (META) Egyesület és a Történészcéh Egyesület 2021. május 27–28-án hetedik alkalommal rendezte meg az Egyháztörténészek Országos Találkozóját. A 2014-ben induló egyháztörténeti konferencia idén visszatért Pécsre, ahol a helyszínt a Zirci Ciszterci Apátság pécsi látogatóközpontja biztosította. A rendezvényen részt vett Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Bednárik János, a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa, Horváth Gergely Krisztián, a BTK TTI tudományos főmunkatársa, „Lendület” kutatócsoport-vezetője, a kutatócsoport tagja, Csikós Gábor és Varga Szabolcs, a BTK TTI tudományos munkatársa is. Az előadásokról videófelvétel is készült.
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszéke 2021. június 2-án rendezte meg a VI. Egyháztörténeti Konferenciát, ahol Tóth Zsombor, a „Lendület” Hosszú reformáció Kelet–Európában (1500–1800) Kutatócsoport vezetője is előadást tartott.
61. oldal / 163
