A neolatin irodalom területén végzett kutatásokban alkalmazott digitális módszerekről rendeztek nemzetközi konferenciát 2021. április 14–16. között Digital Humanities and Neo-Latin Studies. Using Digital Methods to Dive into the Mare Magnum of Neo-Latin Literature (Digitális bölcsészet és a neolatin irodalomtudomány) címmel, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Békés Enikő is előadást tartott.
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat programjai 2020–2021-ben online módon folytatódtak. Ezek sorában található a Társulat nagysikerű, hagyományos sorozata az éves „Ásatási beszámolók”. Berta Adrián, a BTK Régészeti Intézet munkatársa a dombói vár feltárásáról tartott előadást 2021. június 8-án, amely a Társulat YouTube-csatornáján tekinthető meg.
A BTK Régészeti Intézetben működő „Lendület” Mobilitás Kutatócsoport jelenleg egy, az M7-es autópálya építését megelőző feltárások során 2003-ban Balatonkeresztúron feltárt temetkezés biorégészeti (hagyományos régészeti, embertani, genetikai) vizsgálatát végzi. Ennek eredményeként ismertté váltak a balatonkeresztúri egyén fenotípusos, azaz fizikai megjelenésre vonatkozó jellegei is, úgy mint szemszín, hajszín, stb. A sorozat legújabb bejegyzésében azt mutatják be, hogy hogyan is képzelhetjük el a Jelenának elnevezett 35–45 éves nő megjelenését: ruha- és hajviseletét, ékszereit. Kiss Viktória írását a Lendület Mobilitás Kutatócsoport honlapján olvashatjuk.
Százegy évvel ezelőtt a mai napon írták alá a történelmi Magyarországot megcsonkító trianoni békeszerződést. Az évfordulóra a Válasz Online-ra írt személyes hangvételű esszéjében Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Horthy-korszak osztály és a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport vezetője összegzi a korszak kutatóinak szegezett leggyakoribb kérdéseket, és meg is válaszolja azokat: mit lehet még feltárni Trianonon? Lehetett volna másképp? Belátták-e már Nyugaton, hogy hiba volt megalázni Magyarországot?
A BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa, Papp Júlia a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezésében tartott előadást, amelyben azt a pompás reneszánsz díszpáncélt mutatta be, amelyet hosszú ideig az 1526. évi mohácsi csatában elesett II. Lajos egykori tulajdonaként tartottak számon. Valójában azonban I. Ferdinánd készíttette 1533-ban a lengyel királyfi, Zsigmond Ágost számára abból az alkalomból, hogy lányát, Habsburg Erzsébetet eljegyezte. Az előadásról készült videófelvétel elérhető a társulat Youtube-csatornáján.
2021 áprilisa során a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében Gendler Szabó Zoltán, a Yale University professzora tartott angol nyelvű előadást How specific should I be? címmel. Az előadásról készült videófelvétel már megtekinthető a BTK Youtube-csatornáján.
A „Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása” című projekt az egyik legérdekesebb fejezetéhez érkezett. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban elkezdődött azoknak az emberi maradványoknak a vizsgálata, amelyeket április végén a régészeti feltárás első aktusaként emeltek ki. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával megvalósuló munkát a BTK Archeogenomikai Intézet szakemberei végzik Mende Balázs Gusztáv és Szécsényi-Nagy Anna vezetésével. Hogyan befolyásolják a kormeghatározás pontosságát az egyéni hatások, például betegségek és a táplálkozás? Melyik csontrészből érdemes DNS mintát venni? Mire lehet következtetni a koponyamaradványokból? A vizsgálatról készült felvétel során ezekről a kérdésekről is szó esik.
Az Indiana University Press kiadásában megjelent a BTK Történettudományi Intézet „Lendület” kutatócsoport-vezetője és tudományos tanácsadója, Pálffy Géza angol nyelvű monográfiája. A Hungary between Two Empires 1526–1711 című kötet 318 oldalon összegzi a magyar történettudomány és a szerző elmúlt évtizedekbeli legfontosabb kutatási eredményeit. Magyarország 16–17. századi históriájáról hasonló angol nyelvű összegzés magyar szerző tollából még sohasem látott napvilágot. A kötet borítója itt, címnegyede itt, bevezetője pedig itt tekinthető még.
Az Osztrák Tudományos Akadémia külső levelező tagjává választotta Fodor Pált, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatóját, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadóját, a Középkori osztály vezetőjét. Az újonnan megválasztott tagok bemutatására az Osztrák Tudományos Akadémia online ünnepi ülésén került sor, amely 2021. május 28-án, pénteken 16 órakor kezdődött.
Videóösszállításban mutatják be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének munkatársai az osztályok eredményeit és az intézetben nemrég megjelent köteteket. A felvételek már elérhetők a BTK Youtube-csatornáján.
Soós István, a BTK Történettudományi Intézet ny. tudományos főmunkatársa szerkesztésében jelent meg az alábbi kötet: Mályusz Elemér: Visszaemlékezések. A visszaemlékezés a 20. századi magyar történettudomány egyik kimagasló képviselőjének, a magyar és az európai középkori történelem nemzetközileg is elismert kutatójának, a népiségtörténeti iskola hazai megteremtőjének, Mályusz Elemérnek (1898–1989) a tollából származik. Az 1970-es évek első felében készült, majd a következő évtizedben többször is kiegészített és átdolgozott memoár nem csupán visszaemlékezés, hanem mint Mályusz mindegyik tudományos munkája, ez is hatalmas tényanyagra épülő, rendkívül adatgazdag, szigorú igényességgel, tartalmi és formai műgonddal, nemesen archaikus stílusban megírt mű.
62. oldal / 163
