Az I. András király sírjának márvány fedlapjaként ismert sírkő felemelésével vette kezdetét a „Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása” című projekt keretében megvalósuló régészeti hitelesítő ásatás. Az ünnepi eseményen részt vett Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatója, a projekt vezetője, valamint a kutatásba bevont szakemberek is.
2021. május 6−8. között került sor a „Lendület” Hosszú reformáció Kelet–Európában (1500–1800) Kutatócsoport nemzetközi konferenciájára, amelyet a „Hosszú Reformáció” témakörben rendeztek meg Long Reformation (ca. 1400–1800): Confessions, Cultures, and Societies címmel. A rendezvény videóösszefoglalója és Tóth Zsombor, a konferencia főszervezőjének előadása már megtekinthető a BTK Youtube csatornáján.
Az MTA 194., a járvány miatt online megrendezett rendes közgyűlésén – Karikó Katalin és Lovász László mellett – Kusz Veronika a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum főmunkatársa, Bolyai-ösztöndíjas kutató tartott előadást „Közhelyek és vallomások. Ciklusszervezési stratégiák Dohnányi Ernő műveiben” címmel. Az előadásról készült videófelvétel megtekinthető itt.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának áprilisi számában a kutatócsoport tagja, Draskóczy István: Arany, ezüst, réz. Egy szerződés tanulságai című írását közölték.
Megjelent a Magyar Tudomány folyóirat 2021. májusi különszáma Benkő Elek, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet igazgatója és Bollók Ádám, az Intézet tudományos főmunkatársa vendégszerkesztésében. A Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében című különszám a kora középkori régészet és a korai magyar történet kiválasztott kérdéseit vizsgáló tanulmányokat közöl.
2021. április 30-án régészeti feltárás és műemléki falkutatás indult a tihanyi apátság Királykriptájában. A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása c. projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. A projekt keretében az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a szakemberek.
A „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport és a Károlyi Kutatócsoport együttműködésében jelent meg az A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759) című forráskötet, amelyben két, a 18. század közepén németül, illetve olaszul írt naplót adnak közre magyar fordításban. Szemethy Tamás Katonabárók és hivatalnok grófok. Új arisztokraták a 18. századi Magyarországon című kötete pedig a Magyar Nemzeti Levéltár és a BTK Történettudományi Intézet közös kiadásában látott napvilágot, és azt vizsgálja, igazolható-e, hogy a 18. század folyamán a magyarországi arisztokrácia új, udvarhű személyekkel „hígult fel”.
A velencei heterodox emigráns Gian Michele Bruto (1517–1592) Báthory István történetírójaként 1574-től előbb Gyulafehérváron, majd 1576-tól Krakkóban dolgozott monumentális magyar történeti művén. A Bonfini Decadesét folytató Rerum Ungaricarum libri célja az volt, hogy egyetlen nagy narratívában mutassa be a magyar hanyatlás századát, Mátyás király halálától kezdve, Mohácson, Buda és Szigetvár elvesztésén keresztül egészen Báthory István erdélyi fejedelemmé választásáig, s egyben legitimálja az ország keleti részén berendezkedő Szapolyai-dinasztia uralmát. A mű elkészült, ám nyomtatásba nem került, 19. századi akadémiai kiadásához pedig már csak töredékes kéziratok álltak rendelkezésre.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának munkatársa Szolláth Dávid nyerte el tanulmány kategóriában a 2021-es Artisjus Irodalmi Díjat Mészöly Miklós című monográfiájáért.
Elkészült az NKFI FK 128 978 sz. Tudás, tájkép, nemzet, birodalom című projekt legújabb kutatási eredményeket tartalmazó adatbázisa, amely mintegy ötven új vagy – az összevethetőség érdekében egységes méretarányban és jelkulccsal – újrarajzolt és további száz régi etnikai/etnográfiai térképet tartalmaz a Balkán-félszigetről 1840–1920 között. A kartográfiai tervezés Bottlik Zsolt (ELTE) munkája, a honlapot Kőszegi Margó (ELTE) és Bottlik Zsolt készítették. Az adatbázis itt elérhető.
A 2012. január 1. és 2021. február 28. közötti kimagaslóan eredményes főigazgatói tevékenysége elismeréseként a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Igazgatótanácsa egyhangú döntése alapján 2021. március 1-jei hatállyal Fodor Pál tudományos tanácsadó, az MTA doktora számára címzetes főigazgatói címet adományozott Balogh Balázs, a BTK főigazgatója.
64. oldal / 163
