Az Árpád-kori Magyarország sem itthon, sem külföldön nem azt a helyet foglalja el a történelmi emlékezetben, amely megilletné. Pedig a magyar történelem egyik legfényesebb korszakának mélyebb ismerete fontos építőköve lehetne a korszerű európai és magyar identitásnak. Ezt kívánta előmozdítani Magyarország kormánya azzal, hogy elfogadta a 1832/2013. (XI. 15.) számú határozatát az Árpád-ház Programról és kapcsolódó fejlesztési alprogramjairól (2013–2038). A program kidolgozására Operatív Testületet hozott létre, amelynek vezetésére a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatóját, Fodor Pált kérte fel. A Testület a korszak vezető kutatóinak bevonásával pár hónapon belül kidolgozta az Árpád-ház Programot, amelynek megvalósítása 2018-ban indult el.
A BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében 2021. január 26-án a barcelonai egyetem professzora, Carl Hoefer tartott angol nyelvű előadást Scientific realism and direct reference to unobservable natural kinds címmel, míg 2021. február 9-én a Filozófiai Intézet posztdoktori kutatója, Zuh Deodáth adott elő A vizuális kultúra kezdetei – Egy definíció és egy definíció története címmel.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának legutóbbi számában a kutatócsoport tagja, Benda Judit: A szemétgróf birodalma, szemétkezelési megoldások a középkori Budán című írását közölték.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított Erdődy Edit-díjat 2021-ben Csehy Zoltán nyerte el Arctalanság, arcadás, arcrongálás. Önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák kisebbségi kontextusban című könyvéért (Reciti, Budapest, 2020).
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete az Árpád-ház Program keretében végzett kutatásai során lehetőséget teremtett Engel Pál 2001-ben a Térinfo Bt. fejlesztésével CD-ROM-on megjelentetett középkori településtörténeti adatbázisának korszerűsítésére, nyilvános és ingyenes internetes elérhetőségére egy futtatóprogram letöltésével. A szoftver használati útmutatója itt olvasható.
Megjelent Ablonczy Balázs Trianon-legendák című kötetének orosz kiadása
Megjelent a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, témacsoport-vezetője, Ablonczy Balázs Trianon-legendák című sikerkönyvének orosz kiadása a tekintélyes, történettudományi kötetekkel foglalkozó, szentpétervári Nestor kiadónál Трианонский мирный договор 1920 года : Факты, легенды, домыслы (Az 1920-as trianoni békeszerződés: tények, legendák, spekulációk) címmel.
2021. január 28-án, Kubinyi András születésnapján 12. alkalommal osztotta ki a Kubinyi András Középkortudományi Alapítvány a Kubinyi András-díjat. Idén Kádas István, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagjaA megye emberei. A szolgabírói hivatal és viselői Északkelet-Magyarországon (1329–1545) című monográfiájáért nyerte el a díjat. Az átadásra a járványhelyzet miatt egy későbbi időpontban kerül sor.
A COST Association IS-LE projektjének online konferenciája Palermóban Tóth Ferenc részvételével
A COST IS-LE (Association Islamic Legacy: Narratives East, West, South, North of the Mediterranean [1350–1750]) projektje támogatásával nemzetközi konferenciát szerveztek a Palermói Egyetemen Mediterranean crossings. Soldiers, prisoners and converts between permeable borders (XVIth–XVIIIth centuries) címmel, amelyre 2021. január 13–14-én került sor.
„Szükség esetén, az általunk művelt tudományszak becsületének védelmében, vállalnunk kell a nyilvános megszólalást is." – Viszontválaszt közölt a Mandineren Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója és Molnár Antal, a BTK Történettudományi Intézetének igazgatója arra a válaszra, amelyet a Hogyan ártsunk a nemzetnek? című írásukra adott Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és több vezető kutatója a Magyar Nemzetben.
A Mester Béla és Rafał Smoczyński szerkesztésében Lords and Boors – Westernisers and ‘Narodniks’: Chapters from Polish and Hungarian Intellectual History címmel megjelenő kötet egy lengyel–magyar tudományos együttműködés tíz évének eredményeit tekinti át.
December végén megjelent a Világtörténet 2020. évi 4. száma, melynek írásai a nemzetépítés, a nemzeti identitás, az emlékezetpolitika és a történelmi emlékezet egyes kérdéseit és egymáshoz való viszonyát vizsgálják a globális világban egyre nagyobb befolyással rendelkező, de Magyarországon meglehetősen kevés figyelmet kapó kelet- és délkelet-ázsiai térségben.
Szabó Gábort, a BTK Filozófiai Intézet igazgatóját az Alexander von Humboldt Alapítvány Friedrich Wilhelm Bessel Kutatási díjjal jutalmazta. A kutatás fogadóintézménye a Müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem Munich Center for Mathematical Philosophy központja.
67. oldal / 163
