A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszéke 2021. június 2-án rendezte meg a VI. Egyháztörténeti Konferenciát, ahol Tóth Zsombor, a „Lendület” Hosszú reformáció Kelet–Európában (1500–1800) Kutatócsoport vezetője is előadást tartott.
A neolatin irodalom területén végzett kutatásokban alkalmazott digitális módszerekről rendeztek nemzetközi konferenciát 2021. április 14–16. között Digital Humanities and Neo-Latin Studies. Using Digital Methods to Dive into the Mare Magnum of Neo-Latin Literature (Digitális bölcsészet és a neolatin irodalomtudomány) címmel, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Békés Enikő is előadást tartott.
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat programjai 2020–2021-ben online módon folytatódtak. Ezek sorában található a Társulat nagysikerű, hagyományos sorozata az éves „Ásatási beszámolók”. Berta Adrián, a BTK Régészeti Intézet munkatársa a dombói vár feltárásáról tartott előadást 2021. június 8-án, amely a Társulat YouTube-csatornáján tekinthető meg.
A BTK Régészeti Intézetben működő „Lendület” Mobilitás Kutatócsoport jelenleg egy, az M7-es autópálya építését megelőző feltárások során 2003-ban Balatonkeresztúron feltárt temetkezés biorégészeti (hagyományos régészeti, embertani, genetikai) vizsgálatát végzi. Ennek eredményeként ismertté váltak a balatonkeresztúri egyén fenotípusos, azaz fizikai megjelenésre vonatkozó jellegei is, úgy mint szemszín, hajszín, stb. A sorozat legújabb bejegyzésében azt mutatják be, hogy hogyan is képzelhetjük el a Jelenának elnevezett 35–45 éves nő megjelenését: ruha- és hajviseletét, ékszereit. Kiss Viktória írását a Lendület Mobilitás Kutatócsoport honlapján olvashatjuk.
Százegy évvel ezelőtt a mai napon írták alá a történelmi Magyarországot megcsonkító trianoni békeszerződést. Az évfordulóra a Válasz Online-ra írt személyes hangvételű esszéjében Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Horthy-korszak osztály és a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport vezetője összegzi a korszak kutatóinak szegezett leggyakoribb kérdéseket, és meg is válaszolja azokat: mit lehet még feltárni Trianonon? Lehetett volna másképp? Belátták-e már Nyugaton, hogy hiba volt megalázni Magyarországot?
A BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa, Papp Júlia a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezésében tartott előadást, amelyben azt a pompás reneszánsz díszpáncélt mutatta be, amelyet hosszú ideig az 1526. évi mohácsi csatában elesett II. Lajos egykori tulajdonaként tartottak számon. Valójában azonban I. Ferdinánd készíttette 1533-ban a lengyel királyfi, Zsigmond Ágost számára abból az alkalomból, hogy lányát, Habsburg Erzsébetet eljegyezte. Az előadásról készült videófelvétel elérhető a társulat Youtube-csatornáján.
2021 áprilisa során a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében Gendler Szabó Zoltán, a Yale University professzora tartott angol nyelvű előadást How specific should I be? címmel. Az előadásról készült videófelvétel már megtekinthető a BTK Youtube-csatornáján.
A „Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása” című projekt az egyik legérdekesebb fejezetéhez érkezett. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban elkezdődött azoknak az emberi maradványoknak a vizsgálata, amelyeket április végén a régészeti feltárás első aktusaként emeltek ki. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával megvalósuló munkát a BTK Archeogenomikai Intézet szakemberei végzik Mende Balázs Gusztáv és Szécsényi-Nagy Anna vezetésével. Hogyan befolyásolják a kormeghatározás pontosságát az egyéni hatások, például betegségek és a táplálkozás? Melyik csontrészből érdemes DNS mintát venni? Mire lehet következtetni a koponyamaradványokból? A vizsgálatról készült felvétel során ezekről a kérdésekről is szó esik.
Az Indiana University Press kiadásában megjelent a BTK Történettudományi Intézet „Lendület” kutatócsoport-vezetője és tudományos tanácsadója, Pálffy Géza angol nyelvű monográfiája. A Hungary between Two Empires 1526–1711 című kötet 318 oldalon összegzi a magyar történettudomány és a szerző elmúlt évtizedekbeli legfontosabb kutatási eredményeit. Magyarország 16–17. századi históriájáról hasonló angol nyelvű összegzés magyar szerző tollából még sohasem látott napvilágot. A kötet borítója itt, címnegyede itt, bevezetője pedig itt tekinthető még.
Az Osztrák Tudományos Akadémia külső levelező tagjává választotta Fodor Pált, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatóját, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadóját, a Középkori osztály vezetőjét. Az újonnan megválasztott tagok bemutatására az Osztrák Tudományos Akadémia online ünnepi ülésén került sor, amely 2021. május 28-án, pénteken 16 órakor kezdődött.
Videóösszállításban mutatják be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének munkatársai az osztályok eredményeit és az intézetben nemrég megjelent köteteket. A felvételek már elérhetők a BTK Youtube-csatornáján.
71. oldal / 173
