A BTK Filozófiai Intézet tudományos munkatársának, Németh Attilának, angol nyelvű tanulmányai jelentek meg nemzetközi tanulmánykötetekben. A szerző Epicureans on Teleology and Freedom című tanulmánya The Routledge Handbook of Hellenistic Philosophy kötetben látott napvilágot, illetve legújabb publikációja Atoms and Universals in Epicurus címmel az Atomism in Philosophy: A History from Antiquity to the Present kötetben olvasható.
A „BelVárosi esték“ következő ülésének témája a gyermek közétkeztetés interdiszciplináris vizsgálata. Az ELTE BTK Néprajzi Intézete, az MNT Városnéprajzi Szakosztálya és a BTK Néprajztudományi Intézete szervezésében megvalósuló program 2020. november 16-án 18:00–19:30 között kerül megrendezésre a Microsoft Teams online platformján. A programon való online részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a név és az e-mail cím elküldésével lehet a címen.
A meghívó ide kattintva letölthető.
Between Empires, Beyond Borders. The Late Ottoman Empire and the Early Republican Era through the Lens of the Köpe Family címmel jelent meg angol nyelvű kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont 21st Century Studies in Humanities című sorozatában. Az isztambuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Fodor Gábor szerkesztésében napvilágot látott könyvben a magyar származású Antoine Köpe emlékirataira támaszkodva nyolc tudományos értekezés kapott helyet magyar, török, francia és amerikai kutatók tollából, illetve bevezető és záró gondolatokat fogalmaztak meg a Köpe család amerikai leszármazottai, Elizabeth és Charles Childress.
Kapcsolati hálózatok és informális szerkezetek a 19. századi nagybirtokokon címmel 2020. október 27-én került sor Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa PD 124393 sz. NKFI számú posztdoktori projektjének záróbeszámolójára. Az előadásról készült videó megtekinthető a BTK Youtube csatornáján.
A legrégebbi horvát zászló a zágrábi horvát–magyar kiállításon
A BTK Történettudomány Intézet tudományos tanácsadója, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi egyik legkülönlegesebb felfedezése volt a legrégebbi (1647. évi) Horvátország-zászló megtalálása az Esterházy család világhírű fraknói kincstárában. A különleges kincs most első ízben utazott Horvátországba, ahol decemberig látható a 2020. szeptember 24-én, a zágrábi Klovićevi dvori galériában megnyílt, nagyszabású horvát–magyar kiállításon. A zászló horvát földre érkezéséről és a legfőbb horvát közjogi méltóságok előtt történt tisztelgésről számos horvát napilap tudósított, amelyek itt, itt és itt olvashatók, a megnyitóról pedig egy videó itt tekinthető meg.
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2020. november 3-án az M5 Multiverzum című műsorának különkiadásban bemutatták a Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport legfontosabb felfedezéseit is. A műsor november 8-i adása pedig a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról, kezdeti tevékenységéről, történetéről emlékezett meg Fónagy Zoltán és Katona Csaba segítségével.
Kis János (1770–1846) evangélikus püspök, irodalmár, tudományszervező születésének 250. évfordulóján Egyház–művészet–tudomány címmel közösen rendezett konferenciát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete, az „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Magyarországon 1770–1820” Lendület Kutatócsoport és az Evangélikus Országos Gyűjtemény 2020. szeptember 22-én. A konferencia előadásairól készült felvételek már minden érdeklődő számára elérhetően idézik fel újra a magyar irodalom polgárosulásában jelentős szerepet betöltő személyiség munkásságát.
A Nature kiadói csoport Scientific Reports folyóiratában most megjelent tanulmány (SREP – 10.1038/s41598-020-75910-z) az ELKH BTK Régészeti Intézet archeogenetikai kutatócsoportja által végzett, a korai magyarok népességtörténeti kutatását célzó projekt első eredményeit, magyar-orosz tudományos együttműködés keretén belül vizsgált DNS minták anyai és apai vonalainak elemzését mutatja be. Csáky Veronika és Szécsényi-Nagy Anna vezetésével végzett genetikai vizsgálatok a Türk Attila (PPKE RI Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszék, ELKH BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport) által vezetett kelet-európai magyar őstörténeti régészeti kutatások oroszországi etapja során gyűjtött minták analízisére terjedtek ki. A cikk régészeti fejezeteinek elkészítésében oroszországi régész kollégák is részt vettek.
Megjelent Szijártó M. István Estates and Constitution: The Parliament in Eighteenth Century Hungary (Rendek és alkotmány. Az országgyűlés a 18. századi Magyarországon) című, angol nyelvű kötete a New York-i, illetve oxfordi székhelyű Berghahn Books kiadásában. A kötet létrejöttében közreműködött a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Magyar Nemzeti Bank támogatásával.
Örömmel tudatjuk, hogy Hörcher Ferenc, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének intézetigazgatója, egyetemi tanára a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült a filozófia és a politikatudomány területén végzett, nemzetközileg is elismert kutatói-oktatói munkája, valamint intézetvezetői tevékenysége elismeréseként.
Megjelent a Világtörténet folyóirat 2020. évi 3. száma, amely II. Rákóczi Ferenc személyét és korát állítja a középpontba. Az új szám bevezető tanulmányát Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója írta Egy emlékév után. A hazai és külhoni Rákóczi-kutatások újabb eredményei címmel.
A BTK Zenetudományi Intézetben tartott Tudományos Fórumon 2020. október 29-én, csütörtökön Békéssy Lili, a Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa tartott előadást Zenei reprezentáció és mindennapi zeneélet. Az 1857-es császár-látogatás Pest-Budán címmel. Az előadásról videófelvétel is készült, amely megtekinthető a BTK Youtube csatornáján.
71. oldal / 163
