Az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 71/1., 2020 nyarán megjelent száma kilenc római, népvándorlás és középkori tematikájú tanulmányt és három könyvrecenziót tartalmaz. Köztük található a Régészeti Intézet munkatársai által jegyzett két tanulmány is.
Együttműködés a Montenegrói Egyetem Történeti Intézetével
A BTK Történettudományi Intézetének egyik fontos stratégiai célja a magyar és a balkáni történetírás szakmai kapcsolatainak erősítése. Ennek érdekében az elmúlt években közös programok és kutatási együttműködések jöttek létre, elsősorban a bulgáriai, horvátországi, szerbiai, koszovói és albániai történetírás műhelyeivel. A történész kooperációk általában a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomáciai tevékenységét is erősítik, hiszen az események szervezése többször a nagykövetségekkel közösen, a diplomáciai programok részeként történt. Az együttműködő intézmények sora folytatódik 2020-tól a Montenegrói Egyetem Történeti Intézetével (Univerzitet Crne Gore Istorijski institut).
A BTK Történettudományi Intézetének Újkori Témacsoportja és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszéke a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztálya támogatásával ünnepi konferenciáját rendez Gyáni 70 címmel Gyáni Gábor akadémikus tiszteletére 2020. szeptember 8-án (kedden) a Humán Tudományok Kutatóházának Konferenciatermében (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. Földszint).
A napokban jelent meg a Martin Opitz Kiadó gondozásában Szőke Béla Miklós „A Karoling-kor Pannóniában” című új kötete. A könyv részletesen tárgyalja a Kárpát-medence eddig nem, vagy alig ismert korszakának, a Karoling Birodalom keleti terjeszkedésének – az Avar Kaganátus megszűnése és a Magyar Fejedelemség megszületése közötti mintegy száz évnek – a történetét.
A „Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Révész Tamás, a BTK Történettudományi Intézet prémium posztdoktori ösztöndíjas kutatója kapta a Hajnal István Kör ez évi, Pécsen megrendezett konferenciáján a Benda Gyula-díjat a Nem akartak katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918–1919-ben című monográfiájáért.
2020. augusztus 29-én délelőtt a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a csata 494. évfordulóján tartottak ünnepséget, amelyen részt vett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Fodor Pál és az intézmény több munkatársa is. A program keretében több intézményvezető, illetve kutató is aláírta a „Mohács 500” kiáltványt, amelyben közösen javasolják, hogy a 2026-os esztendőt nyilvánítsák nemzeti emlékévvé. A mohácsi csata idei emléknapjának délutánján a város Kanizsai Dorottya Múzeumában tartották a „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási program könyvbemutatóját, amelynek során a projekt legfontosabb kutatási eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Miről szólnak a kötetek? Hogyan kapcsolódik a Trónok harca Mohácshoz? Mi a történészek feladata? Mi a kutatások legfontosabb célkitűzése? Összefoglalónkból kiderül.
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság MIT füzetek sorozatában Az állandó és a változó címmel jelent meg Angyalosi Gergely tanulmányokat, kritikákat és szakrecenziókat tartalmazó új könyve. A szerző az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársaként 2014-ig az intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályát vezette. A kötet írásainak többsége irodalomtörténeti tanulmány, főleg a 20. századi magyar irodalom tárgyköréből.
A „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási program három éve alatt megjelent számos tanulmány és könyv alapjaiban változtatja meg ismereteinket a csatáról és annak elő- és utóéletéről. A Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági programja keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK) és a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) működő kutatócsoport munkájának köszönhetően egyrészt számtalan forrás került elő, melyek új megvilágításba helyezhetik a csatáról eddig megrajzolt képet. Másrészt több tanulmánykötet járja végig a kulturális–tudományos emlékezet elképesztően gazdag történetét, az európai államok összehasonlító hadügyét és hadseregeinek erejét, a dinasztikus kapcsolatokat, valamint a mohácsi csatatáj történeti-földrajzi értelmezését.
A BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszorának, Gyáni Gábor akadémikusnak angol nyelvű tanulmánykötete jelent meg A Nation Divided by History and Memory: Hungary in the Twentieth Century and Beyond címmel a neves Routledge kiadó térségünkkel foglalkozó könyvsorozatában. A kötetben található kilenc tanulmányban a szerző a 20. századi magyar történelem néhány fontos és gyakran tragikus eseménye kapcsán vizsgálja az egyéni és közösségi emlékezet működését, valamint a történészi múltértelmezés technikáit és vitáit.
„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában címmel jelent meg Kucserka Zsófia irodalomtörténész, a Pécsi Egyetem oktatójának cikke a Családtörténetek blogon, amelyben egy 19. századi lánynapló alapján egy mozaikcsalád érzelmi viszonyrendszerét térképezi fel, különös tekintettel a nővérek szoros kapcsolatára.
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára új kiállításának megnyitójára 2020. augusztus 24-én került sor a Bécsi kapu téri épületben. A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című, panorámavetítéssel kísért tárlat a 21. század interaktív eszközeit felhasználva mutatja be a magyar állam fennállásának ezer évét. A rendezvény egyik megnyitóbeszédét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) főigazgatója, Fodor Pál tartotta, aki kiemelte: „az itt látható dokumentumokból is leszűrhető tanulságokkal felvértezve az a feladatunk, hogy lélekben próbáljunk felnőni Szent István örökségéhez, hagyatékához, s ne engedjünk se az alkotmányosságból, se az önkormányzatból, vagyis a magyar külső és belső szuverenitásból.”
Az Országház építése és művészete címmel megjelent az épület nagymonográfiája. A kötetet Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézetének tudományos tanácsadója, kutatócsoport vezetője szerkesztette, és az Országház Könyvkiadó adta ki. A több mint 800 oldalas mű az Országház létrejöttének és kialakításának különféle aspektusait tárgyalja, mint a tervpályázat története, a kivitelezés folyamata, a műszaki kialakítás, a díszítés formái – épületkerámia, díszítőfestés, színes üvegablakok stb. –, az épület szobrai és képei. A munka felrajzolja a budapesti Országház helyét a világ parlament-építészetében, és bepillantást enged a társadalmi környezetbe is, amelyben a nagyszabású épület létrejött.
74. oldal / 163
