2020. szeptember 17–18-án került megrendezésre a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport harmadik konferenciája Néném és bátyám. Testvérkapcsolatok és rokonsági hálózatok a régi Magyarországon (1500–1918) címmel a Humán Tudományok Kutatóházában.
Papok a 18–20. századi lokális közösségekben – Történetek találkozása címmel rendezett konferenciát 2020. október 1–2-án az MTA–ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport és az ELTE BTK Folklore Tanszéke. A széles tematikai és időbeli skálán elhelyezkedő előadások közös vonása volt, hogy papok és lelkészek álltak a középpontban, a papi működés különféle vetületeiről szóltak, és minden esetben figyelemmel voltak a lokális közösségekkel való kapcsolatra.
2020. október 17-én rendezték meg a Tudományok Fővárosa elnevezésű tudományos-ismeretterjesztő fesztivált, amely idén rendhagyó módon a virtuális térben zajlott. Az eseményt a Svábhegyi Csillagvizsgálóból közvetítették, melyen az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közel harminc munkatársa is részt vett különböző, többnyire természettudományos tematikájú, izgalmas előadásokkal és bemutatókkal. Az eseményen a Bölcsészettudományi Kutatóközpontot a Néprajztudományi Intézet két munkatársa, Báti Anikó és Domokos Mariann képviselte.
A tér – az Irodalomelméleti Osztály ötödik narratológiai konferenciája
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya A tér címmel rendezi meg ötödik narratológiai konferenciáját 2020. október 27-én.
Az intézet Irodalomelméleti Osztályán hosszú ideje folyó elbeszéléselméleti kutatások újabb fejezetének részeként indult konferenciasorozat célja az elbeszélés alapvető paramétereinek vizsgálata. Az idei konferencia a tér elbeszélésbeli problémáival foglalkozik.
2020. október 27-én, kedden 11:00 órai kezdettel a BTK Történettudományi Intézet Tanácstermében (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., B ép., V. em.) kerül sor a BTK Történettudományi Intézet posztdoktor kutatója, Szilágyi Adrienn Kapcsolati hálózatok és informális szerkezetek a 19. századi nagybirtokokon című, PD 124393 sz. NKFI számú posztdoktori projektje záróbeszámolójára. A meghívó itt érhető el.
A „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport A jobbágytól az elitig. A történeti vidék és lehetséges megközelítései címmel tartott konferenciát 2020. október 6-án. A konferencia előadásai a kutatócsoport által 2019 nyarán elindított hat alapkutatás (1. a nagybirtok historiográfiája, 2. a nagybirtok történeti típusai, 3. területi egyenlőtlenségek a történeti Magyarországon, 4. az elitek vidékképe, 5. Burgenland mint kontrollcsoport, 6. a jobbágyfelszabadítás következményei) mindegyikébe betekintést engedtek.
Gyáni Gábor történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 70. születésnapjának alkalmából rendezett ünnepi konferenciát 2020. szeptember 8-án a Humán Tudományok Kutatóházában a BTK Történettudományi Intézetében működő Újkori Témacsoport és az ELTE Társadalomtudományi Karának Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszéke. Cikkünkben összeválogattuk az előadásokról készült videókat, amelyek megtekinthetők a BTK Youtube csatornáján.
A BTK Filozófiai Intézet szervezésében kéthetente meghívott előadók tartanak az aktuális kutatásaikkal kapcsolatos előadásokat, melyekhez online lehet csatlakozni. A szemináriumi alkalmakról minden esetben felvétel készül, így azok később is visszanézhetők.
Az MTA Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hív minden érdeklődőt, szakmán belül és kívül, a prágai, pozsonyi és budapesti zenei középkorász-műhelyek által kezdeményezett Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research online előadássorozat nyitó előadására, melyet Barbara Haggh-Huglo, a University of Maryland, College Park professzora tart 2020. október 21-én 17.00 órakor. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációhoz szükséges tudnivalók itt és a meghívóban olvashatók.
A BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadójának, Hévizi Ottónak, megjelent Diaphoron. Különbözés. Rendhagyó betekintés a filozófia terébe című online-könyve az Akadémiai Kiadó most indult „Betekintés” nevű könyvsorozata keretében.
Zűrzavaros évek, 1919–1921: beszámoló a győri konferenciáról
Zűrzavaros évek, 1919–1921 címmel került sor tudományos konferenciára 2020. szeptember 30-án a Győri Egyházmegyei Levéltár szervezésében. A konferencia levezető elnöke a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont általános főigazgató-helyettese, Balogh Margit volt; míg a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, témacsoport-vezetője, a „Lendület” Trianon100 Lendület Kutatócsoport vezetője, Ablonczy BalázsSelmec–Győr–Salzburg. Szitnyai Zoltán menekült-elbeszélései címmel tartott előadást.
Megjelent a „Confinia et horizontes” sorozat első kötete
A „Confinia et horizontes” című kiadvány a Német Régészeti Intézet frankfurti Römisch-Germanische Kommission (DAI RGK) új sorozata, melynek célja a legújabb őskori (újkőkori és bronzkori) kutatások eredményeinek bemutatása. Az új sorozat megnevezése latin és görög kifejezések ötvözésével hívja fel a figyelmet a határok és határrégiók átjárhatóságára, a kapcsolatok, a tudás, az ismeretek átadása, valamint a csere és kereskedelem által új távlatokat nyitó és teremtő jellegére. Az egyes kötetek a DAI RGK és nemzetközi partnerintézményei tudományos együttműködéseiben megvalósuló interdiszciplináris kutatásokat mutatják be a jövőben.
A sorozat első kötete, Bánffy Eszter, a DAI RGK igazgatója, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos tanácsadója szerkesztésében, az elmúlt évtizedekben végzett Duna-menti újkőkori kutatásaink új eredményeivel ismertetik meg az Olvasót. A „The Environmental History of the Prehistoric Sárköz Region in Southern Hungary”című kötet négy tanulmányában, a Duna-menti Sárköz régió átfogó régészeti, környezettörténeti, hidrológiai, archeobotanikai elemzéseit ismerhetjük meg Alsónyék, Tolna-Mözs, valamint Fajsz-Kovácshalom, Fajsz-Garadomb őskori lelőhelyek és környezetük vizsgálata által.
A kutatásokban munkatársaink közül Marton Tibor, Oross Krisztián, Osztás Anett, Serlegi Gábor és Sümegi Pál vettek részt. Emellett Serlegi Gábor, egy szintén a kötetben található dolgozatában, bepillantást nyerhetünk a Balaton déli partjának vízszintváltozásokkal kísért régészeti történetébe.
Régészként Zalalövőtől San Potito di Ovindoli-ig – Beszélgetés Redő Ferenccel
Redő Ferenc, a Régészeti Intézet volt igazgatóhelyettese ugyan hivatalosan már nyugállományba vonult, mégis sokszor hívják Zala megyébe konzulensnek, előadónak, sőt numizmatikai szakértőnek is. Nemrég egy bagodi régészeti feltáráson vett részt, a Göcseji Múzeum felkérésére tanácsadóként.
„1973-ban mint az ELTE régészet szakos végzős hallgatója jártam először Zalalövőn. Néhány csoporttársammal és tanárunkkal, Mócsy András professzorral kezdtünk ott egy tervezett ásatást. Ennek oka az volt, hogy a Borostyánkő út térképén volt egy „fehér folt”, vagyis egy hiányzó település a szlovéniai Ptuj (Poetovio) és Szombathely (Savaria) között. Márpedig ha a híres római útvonalat megfigyeljük, akkor jól látszik, hogy nagyjából 50 kilométerenként építettek egy nagyobb várost. Ptuj és Szombathely viszont 150 kilométerre van egymástól. Valaminek tehát még lennie kellett ezen a magyarországi szakaszon.”
Így kezdődött egy több évtizedes történet, melynek részleteiről, többek között a zalalövői kezdetekről, Salla „kirajzolódásáról” és a régészeti munka szellemiségéről legutóbb a Zala megyei hírportál, a zaol.hu oldalán megjelent riportban beszélt Redő Ferenc.
Az őskorkutatás egyik modern irányzata a sírokból feltárt emberi maradványok komplex biorégészeti vizsgálata, amelyet számos hazai és nemzetközi támogatással futó projekt keretein belül végeznek. A magyarországi bronzkori (Kr.e. 2600/2500–800) népességek anyagi kultúráját és biológiai maradványait együtt elemző projektekben fontos, hogy a tudományos feldolgozás során „arcot is adhassunk” a bronzkorban élt embereknek.
A Határtalan Régészet 2020. évf. 3. számának hasábjain megjelent tanulmányban az első magyarországi bronzkori arcrekonstrukció elkészítésének részleteit, és hasonló korú eurázsiai temetkezések alapján készült művészi arcrekonstrukciókat mutatnak be a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE Embertani Tanszék, az ELTE Régészettudományi Intézet és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet munkatársai.
72. oldal / 163
