A Valló Andor álnéven publikáló szerző 2020. augusztus 14-én a Válasz Online-on jelentette meg a Trianon-emlékműről szóló írását, amelyben súlyos kritikával illette az emlékmű koncepcióját, leginkább az 1913. évi helységnévtár alapul vételét a helynevek felsorolásában. Az emlékmű koncepciójának kialakításában részt vettek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének (BTK TTI) munkatársai, akik fontosnak tartják, hogy a Válasz Online olvasóit tájékoztassák az 1913. évi helynévtár használatának okairól. Demeter Gábor, a BTK TTI tudományos főmunkatársa, Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK TTI tudományos tanácsadója és Molnár Antal, a BTK TTI igazgatója és tudományos tanácsadója 2020. augusztus 19-én megjelentették válaszukat, amely itt olvasható.
Nemzetközi angol nyelvű műhelykonferencia 19-20. századi lengyel-magyar eszmetörténet identitásképző elbeszéléseiről
2020. július 30-án nemzetközi angol nyelvű műhelykonferenciát tartottak a BTK Filozófiai Intézetben. A műhelykonferencia a Lengyel Tudományos Akadémiával való kooperációként valósult meg Nyugatosítók és népiek. Egymást kizáró identitásképző elbeszélések a 19-20. századi lengyel és magyar eszmetörténetben (2020-2022) című bilaterális projekt részeként.
Az 1891 óta megjelenő, legrégebbi magyar irodalomtudományi folyóirat idei első számát jubileumi áttekintés nyitja Kecskeméti Gábor főszerkesztő, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója tollából, amely a magyar reneszánszkutatás jelenkori történetének legfőbb fejezetét, az 1970-től rendszeresen tartott reneszánsz-barokk konferenciák első ötven évét idézi fel. A lapszámban olvashatunk a kora újkori humanista szövegek tömegirodalommá válásától Kölcsey Ferencen és a Petőfi-pörön át Szabó Magda és Nagy Péter viszonyáig. A folyóirat felelős szerkesztője Csörsz Rumen István, Szemle rovatát Szénási Zoltán szerkeszti.
A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tudományos munkájának keretében a nemrég elhunyt jeles középkorász-professzor, Bak M. János és a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Pálffy Géza kutatócsoport-vezető tollából 2020. augusztus közepén angol nyelvű, tudományos ismeretterjesztő monográfia jelent meg a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások históriájáról. A Crown and Coronation in Hungary 1000–1916 A.D. című kötethez hasonló nemzetközi összegzés a témában még sohasem látott napvilágot.
Az Anjou-ház az európai kontinens meghatározó dinasztiájává vált a 13–14. század fordulóján. Milyen volt az uralmuk alatti vezető társadalmi rétegek összetétele? Mit jelentett a többi dinasztia számára az Anjouk fennhatósága? Hogyan élte mindennapjait a magyarországi Anjou elit? Az Anjou-kor hatalmi elitje című tanulmánykötet azt a hatalmi elitet kívánja bemutatni, amit ez a dinasztia emelt pozícióba. A kötetet Csukovits Enikő szerkesztette és a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozat egyik legújabb darabjaként érkezett a nyomdából.
Az állati eredetű nyersanyagok közül az ún. kemény szövetekből – csont, agancs és agyar – készült tárgyaknak a legnagyobb a fennmaradási esélye a régészeti leletanyagokban. A csontmegmunkálás eredményeképpen létrejött eszközök és díszek valamennyi régészeti korszakban előfordulnak, ám tekintettel a fém őskor végi fokozatos térhódítására, nagyobb változatosságban és mennyiségben inkább a korábbi korszakokra jellemzőek. A Régészeti Intézetben Gál Erika archeozoológus kollégánk a közelmúltban több leletanyagot is vizsgált, melyekről már megjelent vagy megjelenés alatt álló tudományos közleményekben számolt be.
Örök Mohács – Szövegek és értelmezések címmel megjelent a Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet-sorozat legújabb kötete B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztésében. Hasonlóan a sorozat 2019-ben kiadott első kötetéhez (Több mint egy csata: Mohács), ezúttal sem csupán egy nap történetéről olvashatunk, hanem a csatához vezető időszakról és 1526. augusztus 29. utótörténetéről is. Mindezt a korabeli és az azóta eltelt időszak forrásain keresztül, amelyek jelentős része most először olvasható magyarul.
Üdvözlet a győzőnek címmel megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében az első világháború századik évfordulója alkalmából rendezett háromrészes konferenciasorozat tanulmányaiból készült kötetek záró darabja.
A magyar Országgyűlés 2018 novemberében úgy döntött, hogy a 2019. évet – Rákóczi erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából – II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánítja. Az emlékév során számos tudományos és kulturális rendezvényre került sor és a későbbiekben követően több színvonalas publikáció is megjelent a Rákóczi-korról. Ezek sorában kiemelkedő a nemrég megjelent Rákóczi emlékkönyv, amelyben a BTK Történettudományi Intézetének két munkatársa – Pálffy Géza és Tóth Ferenc tudományos tanácsadók – tanulmányai is helyet kaptak.
A „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport tagja, Hegedűs István az általa összeállított bibliográfia alapján elkészítette a késő rendi, illetve polgári kori uradalmakkal és nagybirtokkal kapcsolatos történészi feldolgozások folyamatosan frissülő online térképét. A jelenleg 380 bibliográfiai tételt megjelenítő térkép képet ad a történészi feltárómunka területi megoszlásáról, s lokális szinten is lehetővé teszi a tájékozódást.
Megjelent a Világtörténet 2020. évi 2. száma, amely a nemzeti érzés és külpolitika bizonyos összefüggéseit vizsgálja az Oszmán Birodalom határvidékén. Jelen szám súlyponti részét az albánok története képezi: hogyan formálódott nemzettudatuk, a különböző korokban miként értelmezték Rómában és Bécsben az összetartozás-tudat jeleit, valamint hogyan kívánták az albántudat erősítését elősegíteni, illetve milyen célokra tartották felhasználhatónak. A Műhely rovat a most 75 éve befejeződött második világháború egyik sorsdöntő évének szovjet és orosz historiográfiáját tekinti át.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetben 2015. július óta működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkáját és záróbeszámolóját kiváló színvonalúnak minősítették a szakmai bírálók, a szakbizottság és a Tudományértékelési Elnöki Bizottság.
Kiss Viktória kutatócsoport-vezető összefoglalója az öt év alatt elért eredményekről:
75. oldal / 163
