2021. február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a krakkói Wawelben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Lengyelországnak azt a díszpáncélt, amely sokáig az 1526. évi mohácsi csatában elhunyt II. Lajos egykori tulajdonaként volt ismert. Az értékes műtárgy történetét Papp Júlia művészettörténész, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
2021. február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a krakkói Wawelben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Lengyelországnak azt a díszpáncélt, amely sokáig az 1526. évi mohácsi csatában elhunyt II. Lajos egykori tulajdonaként volt ismert. Az értékes műtárgy történetét Papp Júlia művészettörténész, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
A 19. századi írónők közül Vachott Sándorné Csapó Mária személye sem saját korában, sem utólag nem keltett olyan érdeklődést, mint Szendrey Júlia alakja. Pedig sikerült betöltenie azt a szerepet, amelytől Szendrey második házasságkötése után végképp elesett: a nemzet özvegyéét. Vachott Sándornét ugyanis férjének az 1848–49-es megtorlások nyomán történt bebörtönzése, majd betegsége és halála után komoly társadalmi szolidaritás vette körül, amely az írói pályán való érvényesülés lehetőségét is megnyitotta előtte. Változatos próbálkozásokkal tarkított, kudarcoktól sem mentes, ám mindig az újrakezdés reményétől fűtött életpályáját 1896. február 29-én fejezte be. Írói, szerkesztői tevékenységét, a Cooper-indiánregények első magyar fordítójának alakját halálának 125. évfordulója alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
A 19. századi írónők közül Vachott Sándorné Csapó Mária személye sem saját korában, sem utólag nem keltett olyan érdeklődést, mint Szendrey Júlia alakja. Pedig sikerült betöltenie azt a szerepet, amelytől Szendrey második házasságkötése után végképp elesett: a nemzet özvegyéét. Vachott Sándornét ugyanis férjének az 1848–49-es megtorlások nyomán történt bebörtönzése, majd betegsége és halála után komoly társadalmi szolidaritás vette körül, amely az írói pályán való érvényesülés lehetőségét is megnyitotta előtte. Változatos próbálkozásokkal tarkított, kudarcoktól sem mentes, ám mindig az újrakezdés reményétől fűtött életpályáját 1896. február 29-én fejezte be. Írói, szerkesztői tevékenységét, a Cooper-indiánregények első magyar fordítójának alakját halálának 125. évfordulója alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
Négyszáz évvel ezelőtt, 1621. január 30-án született II. Rákóczi György (1621–1660) erdélyi fejedelem. A Rákóczi-család sorsának alakulásával kutatásai során kiemelt helyen foglalkozott Péter Katalin, a BTK Történettudományi Intézet tavaly februárban elhunyt, szeretett és pótolhatatlan professor emeritusa. Lorántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi György kapcsolatát ismertető, anya és fia ambivalens viszonyát bemutató összefoglalójában az ő emléke előtt is tiszteleg Mátyás-Rausch Petra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
Négyszáz évvel ezelőtt, 1621. január 30-án született II. Rákóczi György (1621–1660) erdélyi fejedelem. A Rákóczi-család sorsának alakulásával kutatásai során kiemelt helyen foglalkozott Péter Katalin, a BTK Történettudományi Intézet tavaly februárban elhunyt, szeretett és pótolhatatlan professor emeritusa. Lorántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi György kapcsolatát ismertető, anya és fia ambivalens viszonyát bemutató összefoglalójában az ő emléke előtt is tiszteleg Mátyás-Rausch Petra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
A híradások szerint tizenhét év után újra ismeretlen József Attila-vers került elő, és a kéziratot már árverésre is bocsátották, mielőtt az életmű vezető szakértői vagy a nemzeti intézmények kéziratspecialistái megvizsgálták volna. A hitelesség kérdése tehát még eldöntetlen, de a szöveg értelmezése, az életműben elfoglalt helye ettől függetlenül is érdekes kérdéseket vet fel. Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója és osztályvezetője ezeknek járt utána.
A híradások szerint tizenhét év után újra ismeretlen József Attila-vers került elő, és a kéziratot már árverésre is bocsátották, mielőtt az életmű vezető szakértői vagy a nemzeti intézmények kéziratspecialistái megvizsgálták volna. A hitelesség kérdése tehát még eldöntetlen, de a szöveg értelmezése, az életműben elfoglalt helye ettől függetlenül is érdekes kérdéseket vet fel. Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója és osztályvezetője ezeknek járt utána.
Erdődy Edit (1946–2010) az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának egykori munkatársa idén lenne 75 éves. Emlékét 2015 óta a születésnapján, február 7-én átadott díj is őrzi. Az évforduló alkalmából Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója írását közöljük.
Erdődy Edit (1946–2010) az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának egykori munkatársa idén lenne 75 éves. Emlékét 2015 óta a születésnapján, február 7-én átadott díj is őrzi. Az évforduló alkalmából Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója írását közöljük.
1871. február 2-án, idén 150 éve hunyt el Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve Eötvös Loránd fizikus apja. Halálának évfordulója alkalmából levélhagyatékának kutatásáról Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa számol be, akinek vezetésével tízfős kutatócsoport dolgozik Eötvös levelezésének teljességre törekvő kiadásán az NKFIH támogatásával.
1871. február 2-án, idén 150 éve hunyt el Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve Eötvös Loránd fizikus apja. Halálának évfordulója alkalmából levélhagyatékának kutatásáról Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa számol be, akinek vezetésével tízfős kutatócsoport dolgozik Eötvös levelezésének teljességre törekvő kiadásán az NKFIH támogatásával.
