A magyar folklorisztika és gyerekirodalom 19. századi történetének kiemelkedő, ám meglepő módon szinte teljesen elfeledett alakja a 165 évvel ezelőtt született Halász Ignác. Magyar és lapp néprajzi gyűjtése, nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányai, valamint műfordításai több figyelmet érdemelnének. Ezek mellett említésre méltó, hogy Móka bácsi néven publikált népmese-feldolgozásait Benedek Elek meséihez hasonló népszerűség övezte. Halász Ignác a mese műfajával kapcsolatos munkásságáról Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt áttekintést.
A magyar folklorisztika és gyerekirodalom 19. századi történetének kiemelkedő, ám meglepő módon szinte teljesen elfeledett alakja a 165 évvel ezelőtt született Halász Ignác. Magyar és lapp néprajzi gyűjtése, nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányai, valamint műfordításai több figyelmet érdemelnének. Ezek mellett említésre méltó, hogy Móka bácsi néven publikált népmese-feldolgozásait Benedek Elek meséihez hasonló népszerűség övezte. Halász Ignác a mese műfajával kapcsolatos munkásságáról Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt áttekintést.
925 éve, 1095. július 29-én hunyt el a régi Magyarország egyik legkedveltebb szentje, Szent László király, aki kegyessége és katonai erényei mellett rendkívül sikeres uralkodó is volt. Bár a termékeny néphagyomány és a szenttisztelet írásos emlékei nem mondanak ellent a Szent Lászlóra vonatkozó egykorú forrásoknak, ám némileg elfedik az uralkodó valódi alakját. Éppen ezért különösen értékes az a Szent László által fogalmazott levél, amelynek olvasása közben Szent László jellemét és politikai célkitűzéseit is jobban megérthetjük. Bácsatyai Dániel, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa Szent László levelét, az első korunkra maradt magyar szerzőtől származó magánlevelet mutatja be.
925 éve, 1095. július 29-én hunyt el a régi Magyarország egyik legkedveltebb szentje, Szent László király, aki kegyessége és katonai erényei mellett rendkívül sikeres uralkodó is volt. Bár a termékeny néphagyomány és a szenttisztelet írásos emlékei nem mondanak ellent a Szent Lászlóra vonatkozó egykorú forrásoknak, ám némileg elfedik az uralkodó valódi alakját. Éppen ezért különösen értékes az a Szent László által fogalmazott levél, amelynek olvasása közben Szent László jellemét és politikai célkitűzéseit is jobban megérthetjük. Bácsatyai Dániel, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa Szent László levelét, az első korunkra maradt magyar szerzőtől származó magánlevelet mutatja be.
Dohnányi Ernő, a zeneszerző, zongoraművész, karmester és pedagógus a 20. század egyik legsokoldalúbb muzsikusa volt, aki intézményvezetőként a két világháború között a magyar zeneélet egyik legbefolyásosabb figurájának számított. Hogy neve egészen a közelmúltig mégis feledésbe merült, annak számos, egymással összefüggő oka van. A Zenetudományi Intézetben 2002 óta kutatják életművét, jelenleg a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban, jelentős nemzetközi eredményekkel. Dohnányi Ernő július 27-én lenne 143 éves – pályáját Kusz Veronika, a BTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.
Dohnányi Ernő, a zeneszerző, zongoraművész, karmester és pedagógus a 20. század egyik legsokoldalúbb muzsikusa volt, aki intézményvezetőként a két világháború között a magyar zeneélet egyik legbefolyásosabb figurájának számított. Hogy neve egészen a közelmúltig mégis feledésbe merült, annak számos, egymással összefüggő oka van. A Zenetudományi Intézetben 2002 óta kutatják életművét, jelenleg a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban, jelentős nemzetközi eredményekkel. Dohnányi Ernő július 27-én lenne 143 éves – pályáját Kusz Veronika, a BTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.
A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. Csörsz Rumen István, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében címmel tartott előadást, amelyről videófelvétel is készült.
A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. Csörsz Rumen István, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében címmel tartott előadást, amelyről videófelvétel is készült.
A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. A konferenciát záró esti koncert a kobozt történeti-zenei környezetben mutatta be. Az előadók között volt Bolya Mátyás, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, archívumvezetője, aki előadásban gyökeresen új megközelítéssel keres magyarázatot a koboz hangolására. A videófelvételen is megtekinthető előadást egy ismeretterjesztő cikkben foglalta össze.
A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. A konferenciát záró esti koncert a kobozt történeti-zenei környezetben mutatta be. Az előadók között volt Bolya Mátyás, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, archívumvezetője, aki előadásban gyökeresen új megközelítéssel keres magyarázatot a koboz hangolására. A videófelvételen is megtekinthető előadást egy ismeretterjesztő cikkben foglalta össze.
Százhét éve, 1913. június 15-én ült össze Budapesten az International Woman Suffrage Alliance (IWSA, magyarul Nők Választójogi Világszövetsége; 1904–, Berlin) hetedik kongresszusa, amely nyolc napig tartott. Miként vált Budapest az első világháború előestéjén egy hétre a nemzetközi nőmozgalom központjává? Hogyan történhetett, hogy az IWSA első világháború előtti utolsó kongresszusának nem Bécs, hanem a magyar főváros adhatott otthont? Végül, de nem utolsó sorban: a beletörődés helyett milyen választ fogalmaztak meg Ausztria és főként a császárváros nőszervezetei az őket ért fiaskóra? Az osztrák–magyar nőmozgalom legfontosabb seregszemléjének néhány kulisszatitka Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársának tollából.
Százhét éve, 1913. június 15-én ült össze Budapesten az International Woman Suffrage Alliance (IWSA, magyarul Nők Választójogi Világszövetsége; 1904–, Berlin) hetedik kongresszusa, amely nyolc napig tartott. Miként vált Budapest az első világháború előestéjén egy hétre a nemzetközi nőmozgalom központjává? Hogyan történhetett, hogy az IWSA első világháború előtti utolsó kongresszusának nem Bécs, hanem a magyar főváros adhatott otthont? Végül, de nem utolsó sorban: a beletörődés helyett milyen választ fogalmaztak meg Ausztria és főként a császárváros nőszervezetei az őket ért fiaskóra? Az osztrák–magyar nőmozgalom legfontosabb seregszemléjének néhány kulisszatitka Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársának tollából.
