A népmese napját első ízben tizenöt évvel ezelőtt, szeptember 30-án szervezte meg a Magyar Olvasástársaság Budapesten. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés azóta országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek célja a társaság felhívása szerint az, hogy a meseszeretők „ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.” Az 1859-ben Kisbaconban született Benedek Elek születésének napján ünnepeljük a népmesét, e dátum azért is nagyon érdekes választás, mert a köztudatban a legnagyobb magyar mesemondóként élő „Elek apó” nemcsak meséivel, de a Grimm-mesék fordításával is jelentősen hozzájárult a magyar mesekincs alakításához. A magyar nyelvű Grimm-mesehagyomány történetébe Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt bepillantást.
A népmese napját első ízben tizenöt évvel ezelőtt, szeptember 30-án szervezte meg a Magyar Olvasástársaság Budapesten. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés azóta országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek célja a társaság felhívása szerint az, hogy a meseszeretők „ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.” Az 1859-ben Kisbaconban született Benedek Elek születésének napján ünnepeljük a népmesét, e dátum azért is nagyon érdekes választás, mert a köztudatban a legnagyobb magyar mesemondóként élő „Elek apó” nemcsak meséivel, de a Grimm-mesék fordításával is jelentősen hozzájárult a magyar mesekincs alakításához. A magyar nyelvű Grimm-mesehagyomány történetébe Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt bepillantást.
„Gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnökünk londoni visszaemlékezései abban az irányban döntötték el a kérdést, hogy a magyar állandó Országház is gót stílusban épüljön.” Miért hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház? És tulajdonképpen milyen mértékben hasonló a két épület? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írásában Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a most megjelent Az Országház építése és művészete című könyv szerkesztője és egyik szerzője.
„Gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnökünk londoni visszaemlékezései abban az irányban döntötték el a kérdést, hogy a magyar állandó Országház is gót stílusban épüljön.” Miért hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház? És tulajdonképpen milyen mértékben hasonló a két épület? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írásában Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a most megjelent Az Országház építése és művészete című könyv szerkesztője és egyik szerzője.
Bartók Béla műveinek körülbelül egyharmada népdalfeldolgozás, amelyekben a zeneszerző túlnyomórészt saját, mintegy tízezer dallamból álló, különböző nemzetiségektől származó népdalgyűjteményéből válogatott. A Bartók által feldolgozott népi dallamok forrásjegyzékének, az ún. Lampert-jegyzéknek köszönhetően azt is tudjuk, hogy pontosan melyek ezek a népdalok.[1] A Bartók Archívum új adatbázisa e népi dallamok – lehetőség szerint – teljes forrásanyagát teszi közzé, amelyben a – már korábban is elérhető – felbecsülhetetlen értékű fonográffelvételek mellett ezek írásban rögzített változatait is tanulmányozhatjuk. Miként jegyezte le Bartók a dallamot a gyűjtéskor? Milyen megjegyzéseket fűzött hozzá? Hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével, annak érdekében, hogy az állandó változásban lévő népdal egy adott előadásának „pillanatfelvételét” a lehető legprecízebben rögzítse? Az adatbázist annak társszerkesztője, Biró Viola, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
Bartók Béla műveinek körülbelül egyharmada népdalfeldolgozás, amelyekben a zeneszerző túlnyomórészt saját, mintegy tízezer dallamból álló, különböző nemzetiségektől származó népdalgyűjteményéből válogatott. A Bartók által feldolgozott népi dallamok forrásjegyzékének, az ún. Lampert-jegyzéknek köszönhetően azt is tudjuk, hogy pontosan melyek ezek a népdalok.[1] A Bartók Archívum új adatbázisa e népi dallamok – lehetőség szerint – teljes forrásanyagát teszi közzé, amelyben a – már korábban is elérhető – felbecsülhetetlen értékű fonográffelvételek mellett ezek írásban rögzített változatait is tanulmányozhatjuk. Miként jegyezte le Bartók a dallamot a gyűjtéskor? Milyen megjegyzéseket fűzött hozzá? Hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével, annak érdekében, hogy az állandó változásban lévő népdal egy adott előadásának „pillanatfelvételét” a lehető legprecízebben rögzítse? Az adatbázist annak társszerkesztője, Biró Viola, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
Hetven évvel ezelőtt, 1950. augusztus 30-án jött létre a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar között az a megállapodás, amely tisztázatlan jogi besorolása ellenére negyven éven keresztül – amíg Paskai László bíboros, esztergomi érsek és Németh Miklós miniszterelnök 1990. február 6-án fel nem bontotta – az állam és a katolikus egyház közötti kapcsolatok alapját képezte. Az egyezményt megelőző tárgyalásokat, illetve a megállapodás tartalmát és következményeit Fejérdy András a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.
Hetven évvel ezelőtt, 1950. augusztus 30-án jött létre a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar között az a megállapodás, amely tisztázatlan jogi besorolása ellenére negyven éven keresztül – amíg Paskai László bíboros, esztergomi érsek és Németh Miklós miniszterelnök 1990. február 6-án fel nem bontotta – az állam és a katolikus egyház közötti kapcsolatok alapját képezte. Az egyezményt megelőző tárgyalásokat, illetve a megállapodás tartalmát és következményeit Fejérdy András a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.
A multidiszciplináris Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK; 2019-ig MTA BTK) 2012-ben jött létre hét önálló akadémiai kutatóintézet – az MTA Filozófiai Kutatóintézet (FI), Irodalomtudományi Intézet (ITI), Művészettörténeti Kutatóintézet (MI), Néprajzi Kutatóintézet (NI), Régészeti Intézet (RI), Történettudományi Intézet (TTI) és a Zenetudományi Intézet (ZTI) – egyesítésével. A kutatói lét sajátosságaiból eredően a BTK munkatársai kezdetektől fogva intenzíven használják a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázist publikációik rögzítésére. Varga Péter András, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a Magyar Filozófiai Archívum szakmai vezetője a BTK publikációs hálózatának egyik legegyszerűbb sajátosságát, a társszerzőségi hálózatokat vizsgálta meg az MTMT-ben rögzített historikus adatok segítségével.
A multidiszciplináris Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK; 2019-ig MTA BTK) 2012-ben jött létre hét önálló akadémiai kutatóintézet – az MTA Filozófiai Kutatóintézet (FI), Irodalomtudományi Intézet (ITI), Művészettörténeti Kutatóintézet (MI), Néprajzi Kutatóintézet (NI), Régészeti Intézet (RI), Történettudományi Intézet (TTI) és a Zenetudományi Intézet (ZTI) – egyesítésével. A kutatói lét sajátosságaiból eredően a BTK munkatársai kezdetektől fogva intenzíven használják a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázist publikációik rögzítésére. Varga Péter András, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a Magyar Filozófiai Archívum szakmai vezetője a BTK publikációs hálózatának egyik legegyszerűbb sajátosságát, a társszerzőségi hálózatokat vizsgálta meg az MTMT-ben rögzített historikus adatok segítségével.
A magyar folklorisztika és gyerekirodalom 19. századi történetének kiemelkedő, ám meglepő módon szinte teljesen elfeledett alakja a 165 évvel ezelőtt született Halász Ignác. Magyar és lapp néprajzi gyűjtése, nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányai, valamint műfordításai több figyelmet érdemelnének. Ezek mellett említésre méltó, hogy Móka bácsi néven publikált népmese-feldolgozásait Benedek Elek meséihez hasonló népszerűség övezte. Halász Ignác a mese műfajával kapcsolatos munkásságáról Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt áttekintést.
A magyar folklorisztika és gyerekirodalom 19. századi történetének kiemelkedő, ám meglepő módon szinte teljesen elfeledett alakja a 165 évvel ezelőtt született Halász Ignác. Magyar és lapp néprajzi gyűjtése, nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányai, valamint műfordításai több figyelmet érdemelnének. Ezek mellett említésre méltó, hogy Móka bácsi néven publikált népmese-feldolgozásait Benedek Elek meséihez hasonló népszerűség övezte. Halász Ignác a mese műfajával kapcsolatos munkásságáról Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt áttekintést.
