A híradások szerint tizenhét év után újra ismeretlen József Attila-vers került elő, és a kéziratot már árverésre is bocsátották, mielőtt az életmű vezető szakértői vagy a nemzeti intézmények kéziratspecialistái megvizsgálták volna. A hitelesség kérdése tehát még eldöntetlen, de a szöveg értelmezése, az életműben elfoglalt helye ettől függetlenül is érdekes kérdéseket vet fel. Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója és osztályvezetője ezeknek járt utána.
A híradások szerint tizenhét év után újra ismeretlen József Attila-vers került elő, és a kéziratot már árverésre is bocsátották, mielőtt az életmű vezető szakértői vagy a nemzeti intézmények kéziratspecialistái megvizsgálták volna. A hitelesség kérdése tehát még eldöntetlen, de a szöveg értelmezése, az életműben elfoglalt helye ettől függetlenül is érdekes kérdéseket vet fel. Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója és osztályvezetője ezeknek járt utána.
Erdődy Edit (1946–2010) az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának egykori munkatársa idén lenne 75 éves. Emlékét 2015 óta a születésnapján, február 7-én átadott díj is őrzi. Az évforduló alkalmából Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója írását közöljük.
Erdődy Edit (1946–2010) az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának egykori munkatársa idén lenne 75 éves. Emlékét 2015 óta a születésnapján, február 7-én átadott díj is őrzi. Az évforduló alkalmából Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója írását közöljük.
1871. február 2-án, idén 150 éve hunyt el Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve Eötvös Loránd fizikus apja. Halálának évfordulója alkalmából levélhagyatékának kutatásáról Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa számol be, akinek vezetésével tízfős kutatócsoport dolgozik Eötvös levelezésének teljességre törekvő kiadásán az NKFIH támogatásával.
1871. február 2-án, idén 150 éve hunyt el Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve Eötvös Loránd fizikus apja. Halálának évfordulója alkalmából levélhagyatékának kutatásáról Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa számol be, akinek vezetésével tízfős kutatócsoport dolgozik Eötvös levelezésének teljességre törekvő kiadásán az NKFIH támogatásával.
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.
Gróf Károlyi István az ősi, ám már régebb óta mellőzött nagykárolyi kastélyt 1893 és 1896 között pazar formában átépíttette. Az épület a Loire völgyi francia kastélyokat felidéző, új külsőt kapott, belsejében tágas csarnokot alakítottak ki. Ezzel a korabeli Magyarország egyik legnagyobb szabású kastélyépülete jött létre. Ki volt Károlyi István, és miként került sor a nagy átépítésre? Sisa József, a BTK Művészettörténti Intézet tudományos tanácsadója cikkében e kérdésekkel foglalkozik.
Gróf Károlyi István az ősi, ám már régebb óta mellőzött nagykárolyi kastélyt 1893 és 1896 között pazar formában átépíttette. Az épület a Loire völgyi francia kastélyokat felidéző, új külsőt kapott, belsejében tágas csarnokot alakítottak ki. Ezzel a korabeli Magyarország egyik legnagyobb szabású kastélyépülete jött létre. Ki volt Károlyi István, és miként került sor a nagy átépítésre? Sisa József, a BTK Művészettörténti Intézet tudományos tanácsadója cikkében e kérdésekkel foglalkozik.
200 évvel ezelőtt, 1821. január 1-jén született Temesváron a 19. század ismert magyar naplóírója, Slachta Etelka. A BTK Történettudományi Intézet honlapján közölt, napra pontosan 180 évvel ezelőtt kelt naplórészlettel tiszteleg emléke előtt Katona Csaba, a BTK kommunikációs referense, az intézet tudományos munkatársa. Az itt újraközölt szöveggel kívánunk Boldog Új Évet minden olvasónknak!
200 évvel ezelőtt, 1821. január 1-jén született Temesváron a 19. század ismert magyar naplóírója, Slachta Etelka. A BTK Történettudományi Intézet honlapján közölt, napra pontosan 180 évvel ezelőtt kelt naplórészlettel tiszteleg emléke előtt Katona Csaba, a BTK kommunikációs referense, az intézet tudományos munkatársa. Az itt újraközölt szöveggel kívánunk Boldog Új Évet minden olvasónknak!
