Karol Wojtyłaként született, II. János Pál néven vált ismertté a világban. Egy szerény körülmények között nevelkedő lengyel, akit halála után kilenc évvel szentté avattak. Ki volt ő? Gondolkodó, filozófus, a kultúra és a művészet embere, költő és színész, a béke és a párbeszéd híve, fáradhatatlan zarándok, a világ nagy változásainak kezdeményezője, és a hit embere. Így jellemzik életrajzírói. Idén lenne 100 éves. Életét Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa mutatja be.
Karol Wojtyłaként született, II. János Pál néven vált ismertté a világban. Egy szerény körülmények között nevelkedő lengyel, akit halála után kilenc évvel szentté avattak. Ki volt ő? Gondolkodó, filozófus, a kultúra és a művészet embere, költő és színész, a béke és a párbeszéd híve, fáradhatatlan zarándok, a világ nagy változásainak kezdeményezője, és a hit embere. Így jellemzik életrajzírói. Idén lenne 100 éves. Életét Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa mutatja be.
625 éve, 1395. május 17-én hunyt el Mária magyar királynő egy lovasbalesetben. A hírek szerint állapotosan egyedül kilovagolt a hegyekbe, ahol lováról leesve, világra hozta koraszülött gyermekét. Mire kísérői nyomára akadtak, anya és gyermeke egyaránt halott volt. A balesetről sajnos egyedül egy 15. század elején, 1419 előtt készült német krónika számol be, így még az sem biztos, hogy az események pontosan a fentiek szerint történtek – ami bizonyos: a királynő halála, és a tény, hogy a történtekre fájdalmasan korán került sor. A királynő még csak huszonnégy esztendős volt, amikor lovával felbukott a Vértes vadonában. Mária életét Csukovits Enikő, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be.
625 éve, 1395. május 17-én hunyt el Mária magyar királynő egy lovasbalesetben. A hírek szerint állapotosan egyedül kilovagolt a hegyekbe, ahol lováról leesve, világra hozta koraszülött gyermekét. Mire kísérői nyomára akadtak, anya és gyermeke egyaránt halott volt. A balesetről sajnos egyedül egy 15. század elején, 1419 előtt készült német krónika számol be, így még az sem biztos, hogy az események pontosan a fentiek szerint történtek – ami bizonyos: a királynő halála, és a tény, hogy a történtekre fájdalmasan korán került sor. A királynő még csak huszonnégy esztendős volt, amikor lovával felbukott a Vértes vadonában. Mária életét Csukovits Enikő, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be.
Idén ünnepeljük az első állandó és a mai napig aktív franciaországi huszárezred, a Bercsényi-ezred (Régiment de hussards Berchény) alapításának háromszázadik évfordulóját. A francia hadsereg egyik patinás ezrede ma is büszkén viseli az alapító ezredtulajdonos, székesi gróf Bercsényi László nevét és címerét. Azt, milyen okok vezettek 1720-ban egy ilyen markánsan magyar jellegű francia ezred alapításához, és milyenek voltak az első Bercsényi-huszárok Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be, akinek a 18. századi franciaországi magyar emigráció történetéről szóló magyar nyelvű monográfiája a közeljövőben jelenik meg.
Idén ünnepeljük az első állandó és a mai napig aktív franciaországi huszárezred, a Bercsényi-ezred (Régiment de hussards Berchény) alapításának háromszázadik évfordulóját. A francia hadsereg egyik patinás ezrede ma is büszkén viseli az alapító ezredtulajdonos, székesi gróf Bercsényi László nevét és címerét. Azt, milyen okok vezettek 1720-ban egy ilyen markánsan magyar jellegű francia ezred alapításához, és milyenek voltak az első Bercsényi-huszárok Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be, akinek a 18. századi franciaországi magyar emigráció történetéről szóló magyar nyelvű monográfiája a közeljövőben jelenik meg.
Szent Márk, illetve a búzaszentelés napja április végén van. A körmenetben felhangzó énekek szövege az általános könyörgések mellett az aktuális kéréseket is tartalmazza. Minthogy most szárazság és járvány van, Juhász Katalin, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az idevonatkozó énekszövegekből idéz néhányat. Az ének az írás végén elhelyezett linkre kattintva meg is hallgatható a szerző előadásában.
Szent Márk, illetve a búzaszentelés napja április végén van. A körmenetben felhangzó énekek szövege az általános könyörgések mellett az aktuális kéréseket is tartalmazza. Minthogy most szárazság és járvány van, Juhász Katalin, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az idevonatkozó énekszövegekből idéz néhányat. Az ének az írás végén elhelyezett linkre kattintva meg is hallgatható a szerző előadásában.
A jelenlegi világjárvány jól rávilágít arra, hogy egy vírus terjedését nem gátolják meg a közigazgatási és kulturális határok. A koronavírus ugyanúgy megfertőzhet, megbetegíthet bárkit, függetlenül attól, hogy a világ mely pontján él. Azonban az, hogy a megbetegedést, és a tüneteket miképpen magyarázza, illetve a gyógyítás eljárásait és a gyógyulás folyamatát hogyan értelmezi egy-egy közösség, jelentős eltéréseket mutat. Mindezen eltérések alapja az, hogy miképpen gondolkodnak egy adott kultúrában az emberek a létezők csoportjairól, valamint az, hogy mit gondolnak az emberi testről és a lélekről. Ha egy fertőzés biológiai ténye azonos is, a megbetegedés és a gyógyulás folyamata valamint a megelőzés és gyógyítás eljárásai eltérőek lehetnek. Ezekre a különbségekre hoz példát Mészáros Csaba, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az Északkelet-Szibériában élő jakutok között végzett sokéves terepmunkájának tapasztalataira alapozva.
A jelenlegi világjárvány jól rávilágít arra, hogy egy vírus terjedését nem gátolják meg a közigazgatási és kulturális határok. A koronavírus ugyanúgy megfertőzhet, megbetegíthet bárkit, függetlenül attól, hogy a világ mely pontján él. Azonban az, hogy a megbetegedést, és a tüneteket miképpen magyarázza, illetve a gyógyítás eljárásait és a gyógyulás folyamatát hogyan értelmezi egy-egy közösség, jelentős eltéréseket mutat. Mindezen eltérések alapja az, hogy miképpen gondolkodnak egy adott kultúrában az emberek a létezők csoportjairól, valamint az, hogy mit gondolnak az emberi testről és a lélekről. Ha egy fertőzés biológiai ténye azonos is, a megbetegedés és a gyógyulás folyamata valamint a megelőzés és gyógyítás eljárásai eltérőek lehetnek. Ezekre a különbségekre hoz példát Mészáros Csaba, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az Északkelet-Szibériában élő jakutok között végzett sokéves terepmunkájának tapasztalataira alapozva.
Az Országház építését tervpályázat, majd országgyűlési vita előzte meg. Az ügy a figyelem középpontjába került, melynek egyik, ha nem a legfőbb kérdése az építészeti stílus volt. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője bemutat három karikatúrát, melyek nem csak a fejleményekre reflektáltak, hanem érzékeltetik, miről is szólt az építészet – és a politika! – a korabeli Magyarországon.
Az Országház építését tervpályázat, majd országgyűlési vita előzte meg. Az ügy a figyelem középpontjába került, melynek egyik, ha nem a legfőbb kérdése az építészeti stílus volt. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője bemutat három karikatúrát, melyek nem csak a fejleményekre reflektáltak, hanem érzékeltetik, miről is szólt az építészet – és a politika! – a korabeli Magyarországon.
