A honi zsidóság körében a 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt azoknak a száma, akik felekezetüket elhagyva áttértek valamelyik keresztény vallásra. Az 1910-ben 911 227 főt számláló zsidó népességhez viszonyítva az 1896 és 1917 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet ugyan, a századforduló éveiben mégis gyakran tárgyalt témává vált – így persze a korabeli viccekben is megjelent.
Miként látták és láttatták e viccek a kitérések okát és eredményét? Erre a kérdésre válaszol Konrád Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársa.
A honi zsidóság körében a 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt azoknak a száma, akik felekezetüket elhagyva áttértek valamelyik keresztény vallásra. Az 1910-ben 911 227 főt számláló zsidó népességhez viszonyítva az 1896 és 1917 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet ugyan, a századforduló éveiben mégis gyakran tárgyalt témává vált – így persze a korabeli viccekben is megjelent.
Miként látták és láttatták e viccek a kitérések okát és eredményét? Erre a kérdésre válaszol Konrád Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársa.
A koronavírus-járványhoz kapcsolódó mémek és egyéb folklór jellegű tartalmak megjelenési sorrendjükben és tematikájukban is érzékenyen illeszkednek az éppen aktuális eseményekhez. E tartalmak „lájkolásával”, megosztásával a ma embere állást foglal bizonyos, egyre szélesebb kört érintő kérdésekben, ráirányítja a figyelmet valós vagy vélt problémákra, vagy épp kifigurázza azokat. Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. Az 5. rész arról szól, hogy milyen tárgyak váltak az események láncolatában a folklór-tartalmak központi motívumaivá.
A koronavírus-járványhoz kapcsolódó mémek és egyéb folklór jellegű tartalmak megjelenési sorrendjükben és tematikájukban is érzékenyen illeszkednek az éppen aktuális eseményekhez. E tartalmak „lájkolásával”, megosztásával a ma embere állást foglal bizonyos, egyre szélesebb kört érintő kérdésekben, ráirányítja a figyelmet valós vagy vélt problémákra, vagy épp kifigurázza azokat. Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. Az 5. rész arról szól, hogy milyen tárgyak váltak az események láncolatában a folklór-tartalmak központi motívumaivá.
Az Országház hatalmas épülete rendkívül nagy számú szobrot rejt magában. Közülük a legtöbb magyar uralkodókat és államférfiakat ábrázol: a homlokzaton a magyar vezérek és királyok teljes galériája sorakozik. A kupolacsarnokba – mint egyfajta nemzeti panteonba – a millenniumi kor ideálját követve a 16 legjelesebb történelmi személyiség szobrát helyezték. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője e szobrok történetét villantja fel, kiemelve a kupolacsarnok egyik királyszobra, II. András alakja körül kialakult vitát.
Az Országház hatalmas épülete rendkívül nagy számú szobrot rejt magában. Közülük a legtöbb magyar uralkodókat és államférfiakat ábrázol: a homlokzaton a magyar vezérek és királyok teljes galériája sorakozik. A kupolacsarnokba – mint egyfajta nemzeti panteonba – a millenniumi kor ideálját követve a 16 legjelesebb történelmi személyiség szobrát helyezték. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője e szobrok történetét villantja fel, kiemelve a kupolacsarnok egyik királyszobra, II. András alakja körül kialakult vitát.
Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 4. rész arról szól, mi történik akkor, ha az ünnephez kapcsolódó közösségi tevékenység kényszerűen az online térbe szorul, hogyan változtatja meg a szokásokat, hogyan módosul az eredeti szimbolika. És egyáltalán, mitől lesz a járványfolklór részévé a húsvét ünnepe?
Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 4. rész arról szól, mi történik akkor, ha az ünnephez kapcsolódó közösségi tevékenység kényszerűen az online térbe szorul, hogyan változtatja meg a szokásokat, hogyan módosul az eredeti szimbolika. És egyáltalán, mitől lesz a járványfolklór részévé a húsvét ünnepe?
A Húsvéthoz számos hagyomány és rítus kötődik. Ezek egy része szakrális, hiszen az ünnep a keresztény liturgia kiemelkedően fontos része. Másfelől van egy, a kereszténységtől eltávolodó, részben talán pogány eredetű, de népies gyökerű, ám a városokban is meghonosodott tradíciója, így a piros tojások ajándékozása, a locsolás stb. Adódik a kérdés, vajon a hagyományok és rítusok mennyire képezték részét elődeink életének? Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa közel 180 év távlatából visszatekintve azt mutatja be, hogy az 1830-as és 1840-es évek fordulóján egy fiatal nő mit jegyzett fel a naplójába nagypéntekről, nagyszombatról, valamint húsvét hétfőjéről és vasárnapjáról. Mennyire határozta meg e napoknak a gondolatvilágát a szakralitás? A válasz talán nem meglepő: mérsékelten.
A Húsvéthoz számos hagyomány és rítus kötődik. Ezek egy része szakrális, hiszen az ünnep a keresztény liturgia kiemelkedően fontos része. Másfelől van egy, a kereszténységtől eltávolodó, részben talán pogány eredetű, de népies gyökerű, ám a városokban is meghonosodott tradíciója, így a piros tojások ajándékozása, a locsolás stb. Adódik a kérdés, vajon a hagyományok és rítusok mennyire képezték részét elődeink életének? Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa közel 180 év távlatából visszatekintve azt mutatja be, hogy az 1830-as és 1840-es évek fordulóján egy fiatal nő mit jegyzett fel a naplójába nagypéntekről, nagyszombatról, valamint húsvét hétfőjéről és vasárnapjáról. Mennyire határozta meg e napoknak a gondolatvilágát a szakralitás? A válasz talán nem meglepő: mérsékelten.
120 éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor, a magyar irodalom nagy emigráns írója, aki élete jó részét hazájától távol töltötte. Az idegenség, az otthontalanság élete alapvető tapasztalatává vált, amiről az Idegenek és a San Gennaro vére című regényei tanúskodnak. Hogyan próbálta Márai feldolgozni azt, hogy elvesztett mindent, ami életében meghatározó jelentőségű volt? Milyen szerepe volt az identitás megtartásában az ékezeteknek? Deczki Sarolta a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa az író emigrációs éveit mutatja be.
120 éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor, a magyar irodalom nagy emigráns írója, aki élete jó részét hazájától távol töltötte. Az idegenség, az otthontalanság élete alapvető tapasztalatává vált, amiről az Idegenek és a San Gennaro vére című regényei tanúskodnak. Hogyan próbálta Márai feldolgozni azt, hogy elvesztett mindent, ami életében meghatározó jelentőségű volt? Milyen szerepe volt az identitás megtartásában az ékezeteknek? Deczki Sarolta a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa az író emigrációs éveit mutatja be.
