172 évvel ezelőtt, 1848. április 11-én V. Ferdinánd Pozsonyban aláírásával szentesítette az utolsó rendi országgyűlés jogalkotását. A 31 cikkely „áprilisi törvények” néven vonult be a magyar történelembe. Az alkotmány-jellegű törvényegyüttes korszakhatárt képez: lezárta a feudalizmus és a rendiség sokévszázados történetét, és megnyitotta az utat a jogegyenlőségen alapuló polgári társadalom és a parlamentáris államrendszer megteremtése előtt. Fónagy Zoltán, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a mára szimbólummá vált 1848-as áprilisi törvények szentesítésének körülményeit foglalja össze.
172 évvel ezelőtt, 1848. április 11-én V. Ferdinánd Pozsonyban aláírásával szentesítette az utolsó rendi országgyűlés jogalkotását. A 31 cikkely „áprilisi törvények” néven vonult be a magyar történelembe. Az alkotmány-jellegű törvényegyüttes korszakhatárt képez: lezárta a feudalizmus és a rendiség sokévszázados történetét, és megnyitotta az utat a jogegyenlőségen alapuló polgári társadalom és a parlamentáris államrendszer megteremtése előtt. Fónagy Zoltán, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a mára szimbólummá vált 1848-as áprilisi törvények szentesítésének körülményeit foglalja össze.
Április 11-én 115 éve született József Attila, és húsz évvel később, 1925. március végén történt nevezetes „eltanácsolása” a szegedi – akkor éppen Ferenc Józsefről elnevezett – tudományegyetemről, aminek kapcsán Horger Antal, az egyébként kiváló nyelvtörténész sokkal nagyobb hírnévre tett szert, mint amit tudósi teljesítménye révén remélhetett – igaz, erre a hírnévre aligha vágyott. Mi hangzott el valóban a költő és a professzor között? A legendás konfliktus részleteit Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, osztályvezetője ismerteti.
Április 11-én 115 éve született József Attila, és húsz évvel később, 1925. március végén történt nevezetes „eltanácsolása” a szegedi – akkor éppen Ferenc Józsefről elnevezett – tudományegyetemről, aminek kapcsán Horger Antal, az egyébként kiváló nyelvtörténész sokkal nagyobb hírnévre tett szert, mint amit tudósi teljesítménye révén remélhetett – igaz, erre a hírnévre aligha vágyott. Mi hangzott el valóban a költő és a professzor között? A legendás konfliktus részleteit Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, osztályvezetője ismerteti.
Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 3. rész arról szól, hogy miért kommunikálunk humorosan a járványról.
Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 3. rész arról szól, hogy miért kommunikálunk humorosan a járványról.
„Napjainkban újra megjelent a házi kenyér az ételkínálatban. Most úgy tűnik, újabb lendületet vett az otthoni kenyérsütés: az interneten számos formában olvashatók a dagasztás, a kovászkészítés titkai, receptek a szódakenyértől az élesztős kelt tésztán át az öregtésztáig. A hagyományos belenevelődés helyett a blogokból tanulhatóak újra az elfelejtett technikák.”
Báti Anikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa a kenyérsütés és -fogyasztás közelmúltjáról és jelenéről írt az intézet honlapján.
„Napjainkban újra megjelent a házi kenyér az ételkínálatban. Most úgy tűnik, újabb lendületet vett az otthoni kenyérsütés: az interneten számos formában olvashatók a dagasztás, a kovászkészítés titkai, receptek a szódakenyértől az élesztős kelt tésztán át az öregtésztáig. A hagyományos belenevelődés helyett a blogokból tanulhatóak újra az elfelejtett technikák.”
Báti Anikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa a kenyérsütés és -fogyasztás közelmúltjáról és jelenéről írt az intézet honlapján.
Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 2. rész az online és az offline tér megváltozott dinamikájáról, valamint ennek az internet-folklórt befolyásoló hatásáról szól.
Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 2. rész az online és az offline tér megváltozott dinamikájáról, valamint ennek az internet-folklórt befolyásoló hatásáról szól.
Új cikksorozatot indít a BTK Néprajztudományi Intézet a Facebookon terjedő folklórjelenségekről a koronavírus témájában. A sorozatot Tamás Ildikó, az intézet tudományos munkatársa jegyzi „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón címmel.
Új cikksorozatot indít a BTK Néprajztudományi Intézet a Facebookon terjedő folklórjelenségekről a koronavírus témájában. A sorozatot Tamás Ildikó, az intézet tudományos munkatársa jegyzi „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón címmel.
